Nagy különbségek. A városi lakások túlnyomó többsége (91,6%-a) csatlakozik valamilyen (hálózati vagy házi) vízhálózathoz, miközben a községekben lévőknek csupán 37,2 százaléka.
Jelentős eltérések mutatkoznak a régiók között a statisztikák szerint: míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez, Havasalföldön és Moldvában ugyanez csak a lakások mintegy feléről mondható el.
2019. március 23., 08:312019. március 23., 08:31
2019. március 23., 08:522019. március 23., 08:52
Nem kis munka vár az elkövetkező években vagy évtizedekben a romániai hatóságokra, amíg sikerül az egész országban kialakítaniuk a víz- és csatornahálózatot, a valóság ugyanis nem túl szívderítő. Igaz, hatalmas eltérés mutatkozik a fejlett és kevésbé fejlett, vagyis a magasabb és alacsonyabb életszínvonalú régiók között. Az erdélyi statisztikai szolgálat, az Erdélystat által nyilvánosságra hozott adatsorokból kiderül,
Az Erdélystat ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy valószínű: az elmúlt nyolc évben történtek változások a lakások ellátottsága szintjén, de mivel az Országos Statisztikai Intézet (INS) nem közölt újabb településszintű adatokat, ezért a legutóbbi népszámlálás eredményeinek elemzésére szorítkoznak.
A statisztikai szolgálat rámutat, az ország különböző régióiban a lakás-infrastruktúra fejlettsége jelentős eltéréseket mutat. Míg az erdélyi lakások több mint háromnegyedének van hozzáférése vezetékes vízhez (77 százalék) és szennyvízelvezetéshez (75 százalék), addig Havasalföldön és Moldvában ugyanez a lakások mintegy feléről mondható el. A vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel való ellátottság tekintetében
Az országos kétharmados arányhoz képest ugyanakkor a Bukarest–Ilfov régióban 90 százalék fölötti a vezetékes vízzel és kanalizálással ellátott lakások aránya. Eközben a legalacsonyabb arányt Moldvában regisztrálták (53, illetve 51%), ezt kevéssel haladja meg Havasalföld (56, illetve 55%). Ha a megyék sorrendjét nézzük, 80 százalék fölötti arány Brassó (90%), Temes (85%), Konstanca (85%), Hunyad (84%), Szeben (82%) és Kolozs (81%) megyékben figyelhető meg. Kilenc olyan megye van Romániában, ahol ez a szám nem éri el az 50%-ot, amiből háromban (Vaslui, Olt és Botoșani) a 40 százalékot sem.
Az említett két változóval szorosan összefügg a fürdőszobával rendelkező lakások aránya is: országos szinten a lakások 62 százaléka ilyen, Erdélyben 71, míg Moldvában 48 és Havasalföldön 51 százalék.
Az igazán nagy fejlettségbeli különbségek viszont a városok és községek között mutatkoznak.
Mint az Erdélystat elemzésében is látható, Moldva és Havasalföld elmaradottságát is nagymértékben a régiók vidéki környezetben lévő lakásai közötti különbségek adják. Miközben régiótól függetlenül a városi lakások nagy többségének (85% fölött) van hozzáférése a víz- és szennyvízhálózathoz, addig Erdélyben minden második, Moldvában viszont csak minden negyedik falusi lakásban van vezetékes víz és ennél is kevesebb lakásban szennyvízelvezetés. Természetesen ezek az arányok a lakások fürdőszobával való felszereltségében is visszaköszönnek.
Amint láthattuk, Erdélyben a lakás-infrastruktúra fejlettsége az országos átlag fölötti. Az eredmények további árnyalása érdekében a statisztikai szolgálat az erdélyi megyéket hat régióba sorolta: Székelyföld, Közép-Erdély, Partium, Dél-Erdély, Bánság és Észak-Erdély. Ezenkívül a közigazgatási egységeket a jelentősebb magyarlakta területek szerint külön csoportosították székelyföldi tömb, partiumi tömb és Marosvásárhely vonzáskörzete kategóriákba.
Ebben a bontásban kiderül, hogy vezetékes vízzel és szennyvízelvezetéssel ellátottság tekintetében az erdélyi régiók közül Dél-Erdély és a Bánság a legfejlettebb 80 százalék körüli aránnyal, és a Partium a legkevésbé fejlett (kevesebb, mint 70% százalékkal). A Székelyföld a 73 százalékos vezetékes víz- és 70 százalékos szennyvízelvezetés-ellátottsággal ugyancsak az országos átlag fölött van. Az erdélyi megyék közül egyedül Szilágy megye nem éri el az országos átlagot. Itt a lakások 61 százalékának van hozzáférése az említett szolgáltatásokhoz.
A községek lakásainak vezetékes vízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférését vizsgálva a Bánság, a Székelyföld és Dél-Erdély (55% fölött) mutatkozik a legfejlettebbnek, és a Partium a legkevésbé fejlettnek (50%). Emellett egyik erdélyi régióban sem éri el a fürdőszobával rendelkező községi lakások aránya az 50 százalékot – ebben a tekintetben a székelyföldi községek vannak a legjobb helyzetben (49%).
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
1 hozzászólás