Fotó: Pixabay
Az ügyfélnek kell a középpontban állnia a versenypiaci körülmények között, nem pedig a szolgáltatónak – ezt az elvet hangsúlyozta hétfő esti televíziós nyilatkozatában Virgil Popescu energiaügyi miniszter a villanyárampiac liberalizációja témájában. Törvénymódosítást ígért.
2021. január 12., 08:102021. január 12., 08:10
2021. szeptember 10., 12:132021. szeptember 10., 12:13
„Nem küldök utcára 6 millió embert, hogy egy vagy két hónap alatt, bizonyos határidőig új szerződést kössön, hanem arra kötelezem a szolgáltatót, hogy a legjobb energiaárat biztosítsa, az ügyfél a legjobb ajánlatot kapja. Mi most alakítjuk ki a versenypiacot. Ha kigondoljuk, és megalkotjuk a market design-t akkor abból az alapvetésből indulunk ki, hogy ennek a piacnak a középpontjában álljon az ügyfél, ne a szolgáltató” – jelentette ki az energetikai tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió hétfő esti műsorában.
Mint részletezte, múlt csütörtökön egyeztettek a Versenytanács és az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) illetékeseivel, és
– húzta alá Virgil Popescu. Elmondása szerint ez azt jelenti, hogy
„A szolgáltatónak azt kell mondania, hogy ha nálam akarsz maradni, akkor van ez az ajánlat. Ha nem akarsz maradni, elmehetsz. Amennyiben időközben nem távozol, maradsz azzal az ajánlattal. Így kell eljárni, ne nekem kelljen keresgélnem, amíg megtalálom, a saját szolgáltatóm legjobb ajánlatát, hogy ne a legdrágábbat kapjam. Ebben az alapelvben egyetértettünk az ANRE-vel és a Versenytanáccsal” – mutatott rá a miniszter.
Nagy-Bege Zoltánnal, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) az energiapiaci liberalizáció során felmerült gondokról és a szerződéskötés folyamatáról beszélgettünk.
Az energetikai minisztérium január 15-e után arról dönthet, hogy sürgősségi kormányrendelettel hosszabbítja meg azt a határidőt, ameddig a lakosság a versenypiacról kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlattal kecsegtető villanyáram-szolgáltatót.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!