Rászorulóknak oszt ételt a Secours Populaire civil szervezet Franciaországban
Fotó: Secours Populaire
A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.
2022. november 07., 13:462022. november 07., 13:46
2022. november 07., 13:492022. november 07., 13:49
A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait. Az online felmérést 2022. június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.
A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer-, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt. A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.
A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát. A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy „egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.
A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét. A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.
A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebnek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egyszülős családoklat (55 százalék).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!