Bírálta a Ponta-kormány intézkedéseit, illetve terveit a Nemzetközi Valutalap (IMF) – Andrea Schaechter, a washingtoni pénzintézet romániai küldöttségének vezetője az egyhetes bukaresti felülvizsgálati látogatás végeztével, csütörtökön közleményben adott hangot aggályainak a fiskális enyhítés, illetve az egészségügyi és tanügyi béremelés miatt.
2015. október 22., 17:482015. október 22., 17:48
2015. október 22., 19:282015. október 22., 19:28
Mint rámutatott, becsléseik szerint a költségvetési hiány 2016-ban megközelíti a 3 százalékot, 2017-ben pedig meg is haladja majd ezt a szintet az erőteljes adó- és illetékcsökkentés, illetve a fizetésemelések miatt abban az esetben, ha a kormány időközben nem talál eddig meg nem jelölt forrásokat, vagy nem költi el a közberuházásokra szánt pénzt. Az IMF egyúttal megállapította, az idei költségvetés úgy van megtervezve, hogy a román kormány tudja tartani a tervezett 1,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt.
Megkövetelt strukturális reformok
Az IMF arra emlékezteti a kormányt, hogy a közpénzügyek konszolidálásához és a költségvetés minőségének javításához lényeges a strukturális reformok felgyorsítása. Ugyanakkor – teszi hozzá a közlemény – a bevételek jobb begyűjtése és a nem hatékony kiadások visszaszorítása megteremthetné az adócsökkentéshez szükséges fiskális teret, azonban csak mérsékeltebb ütemben. Különösképpen az adók és illetékek begyűjtése volt számottevően jobb idén, azonban a begyűjtési hiány még mindig jelentős – vallják a valutaalap illetékesei.
Az IMF romániai küldöttségének vezetője ugyanakkor azt tanácsolja az országos adóhatóságnak (ANAF), hogy az általános forgalmi adó (áfa/TVA) visszautalását célzó ellenőrzések helyett olyan tevékenységi területek felé kellene fordulnia, amit több bevételt generál. „Az erőforrások átirányítása nélkül előfordulhat, hogy az ANAF plusz átszervezési tervei nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket” – hívta fel a figyelmet a washingtoni székhelyű pénzintézet képviselője. Szerinte a természeti erőforrások megadózásának új rendszerét úgy kellene kalibrálni, hogy egyensúly maradjon a befektetések ösztönzése és az állam haszna között.
A washingtoni pénzintézet illetékesei ugyanakkor úgy vélik, nem lett volna szükség az adócsökkentésre az idei 3,4 százalékos várható gazdasági növekedés mellett, ugyanis az államháztartási hiány növekedésével az államadósság is emelkedni fog. Megállapították: Romániának az elmúlt időszakban jelentősen javultak a makrogazdasági mutatói, de ezeket meg kell óvni, főként azért, mert bizonytalan, hogyan nő a világ fejlődő országainak gazdasága.
A kiadási oldalon Andrea Schaechter szerint egy kísérleti ellenőrzés keretében meg kellene vizsgálni a közkiadásokat, és meg kellene erősíteni a beruházások prioritáslistáját, hogy javítani lehessen a befektetések minőségét. Véglegesíteni kell továbbá a vállalások ellenőrző rendszerének az országos szintű gyakorlatba ültetését, hogy ezáltal javítani lehessen a kiadások kezelését.
Ponta visszavág
Victor Ponta miniszterelnök Facebook-bejegyzésben reagált az IMF közleményére. „A parlamenti pártok vezetőinek jogukban áll meghatározni, hogy melyek az alaptémák Románia számára” – jelentette ki válaszként a Nemzetközi Valutaalap által a kormány irányában megfogalmazott bírálatokra.
„Én és az általam vezetett kormány nagyon világosan elmondtuk, milyen vízióra van szüksége Romániának, hogy a továbbiakban is fejlődhessen, ahogy sikerült az az elmúlt négy évben. A 2016 novemberi parlamenti választásokig (az evidens, hogy előre hozott választásokra már nem kerülhet sor) a parlamenti pártok vezetőinek jogukban áll dönteni ezekben az országunk számára fontos témákban” – írta Victor Ponta, rámutatva, hogy a kormány és az IMF abban nem ért egyet, hogy a washingtoni székhelyű pénzintézetnek nem tetszik az adótörvénykönyv által előírt áfacsökkentés, mint ahogy az élelmiszerek esetében már június elsejétől hatályba lépett 9 százalékos áfakulcs sem.
Ugyanakkor – fűzte hozzá – a valutaalap illetékesei azzal sem értenek egyet, hogy a kormány 25 százalékkal emeli a fizetéseket az egészségügyben és az oktatásban. „Az IMF küldöttségének technikai látogatása után egyértelmű, hogy Románia kormánya és ők nem értenek egyet a 2016-os és 2017-es költségvetés hiányával. Az IMF azt állítja, hogy a deficit a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 2,9 százalékára rúg majd, a pénzügyminisztérium szerint 2,5 százalék lesz – de mindenképp a 3 százalékos küszöb alatt marad, ami felett az Európai Bizottság közbeléphet az érvényben levő egyezmények értelmében (olyan körülmények között, hogy több európai ország, legutóbb Spanyolország, is elfogadta már úgy a 2016-os költségvetését, hogy a deficit jócskán meghaladja a 3 százalékot)” – magyarázta Ponta. A kormányfő úgy véli, hogy mindkét intézkedésre szükség van, és azok fenntarthatóak is.
Victor Ponta egyúttal arról is írt, hogy a románoknak két lehetőségük van, amelyeknek alkotmányos úton hangot adhatnak: megtarthatják a jelenlegi kormány áfával és fizetésekkel kapcsolatos politikáit, vagy újra a hatalomra kerülhet egy nemzeti liberális párti (PNL) kormány. Ponta arról is írt, hogy egy esetleges liberális kormány dönthetne úgy, hogy „megtartja a 24 százalékos áfakulcsot (beleértve az élelmiszereket is), és visszahozná a tanügyi és egészségügyi fizetéseket a 25 százalékos emelés előtti szintre (tehát levágna a fizetésekből, ahogy azt tette 2010-ben, vagy halasztana, hiszen már hatályban levő törvényekről van szó)”. „Így a 2016–2017-es deficit 1 százalék körülire csökkenne, ami természetesen tetszene az IMF-nek, ám olyan a következménnyel járna, amelyek szerintem visszalöknék Romániát a 2010-es szintre” – fogalmazott Ponta.
Mint ismeretes, az IMF bukaresti küldöttsége egyhetes felülvizsgálati látogatáson tartózkodott Romániában, miután szeptember végén lejárt a sorozatban harmadik hitelszerződés. Ez utóbbit Románia nem zárta le sikeresen a felek közötti nézeteltérések miatt. A bukaresti hatóságok kilátásba helyezték egy új, rugalmasabb hitelmegállapodás igénylését, azonban az ellenzék szerint az IMF nem hajlik erre a jelenlegi körülmények között.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!