Első otthon csak a rászorulóknak? – a megvásárolandó lakás mérete és a hiteligénylő jövedelme lehet a döntő szempont

Szociálisabb jelleget kap, de mindenképp folytatódik 2019-ben is a fiatalok lakásvásárlását kedvezményes hitelekkel segítő Első otthon program – ígéri Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mint vasárnap esti televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, a vonatkozó kormányhatározatot február végéig kidolgozzák, annyit viszont máris tudni, hogy

idén is mintegy 2 milliárd lej áll majd rendelkezésre állami garancia nyújtására.

A részletekről még zajlanak az egyeztetések a jegybank illetékeseivel.

Teodorovici kiemelte: a cél erősíteni a kezdeményezés szociális jellegét, így

a módosítások elsősorban a megvásárolandó lakás méretére, az igénylők jövedelmére vonatkoznak majd.

„Végül is szociális programról van szó. Nem vesz az ember első otthonként egy 500 négyzetméteres házat” – fogalmazott Teodorovici az Antena 3 televízió műsorában.

A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, az Első otthon program 2009-es elindítása óta 2018 október végéig 264 578 hitel esetében összesen 23,40 milliárd lej értékben vállalt garanciát az állam. 2018-ban október végéig a garanciák száma elérte a 17 915-öt, ezek értéke pedig 1,7 milliárd lej. További 6494 esetben adtak ígéretet garanciára.

Mint ismeretes, az Első otthon egyik fő előnye, hogy az állami garanciának köszönhetően nagyon alacsony önrész mellett lehet lakásvásárlási kölcsönhöz jutni,

a program azonban mostanság sokat veszített vonzerejéből amiatt, hogy a korábban kedvezményesnek tűnő havi törlesztőrészletek számottevően megnövekedtek,

mivel a befizetendő összeget a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) alapján számítják ki, ami meredeken megnőtt.

A kormány emiatt több ízben is támadást intézett a központi pénzintézet, illetve a kereskedelmi bankok ellen, a jelenleg hatályban levő, hírhedt 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet egy úgynevezett kapzsisági adót is kivetett a hitelintézetre, amit a ROBOR szintje alapján határoznak meg.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor most azt mondja, hogy az elkövetkező időszakban megváltoztatják a ROBOR kiszámítási módszertanát, de részleteket egyelőre nem közölt, mindössze annyit jegyzett meg, hogy a polgárok számára is átlátható mechanizmusra van szükség, nemcsak a bankok számára. „Meggyőződésem, hogy belátható időn belül gyökeres változás jön abban, ahogyan a lakosság fizeti ezt a ROBOR-t” – fogalmazott a vasárnap esti televíziós interjúban a pénzügyi tárca vezetője, leszögezve, hogy ha egy országban az emberek valamit meg akarnak változtatni, akkor minden lehetséges.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a 114-es rendelet több ponton is módosulni fog. Viorica Dăncilă kormányfő ugyanis hétfőn úgy nyilatkozott, hogy behívta kabinetje összes miniszterét, hogy egyeztessenek az adóügyi intézkedéscsomag körül felmerülő gondokról, és arról, hogy milyen módosításokat kell kieszközölni. Leszögezte: a módosítás nem jelenti azt, hogy a kormány feladja. Mint ismeretes, a 114-es rendeletet minden irányból támadják, intézmények és vállalatok egyaránt. Köztük vannak a bankok is, de a helyi önkormányzatok is hangot adtak elégedetlenségüknek. A Román Nemzeti Bank (BNR) pedig közölte,

fontos, hogy letegyenek arról, hogy az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) szintjétől tegyék függővé a bankok aktíváinak megadózását,

mivel ez azt jelentené, hogy az új adót összekapcsolják a monetáris politikával.

Eugen Teodorovici pénzügyminiszter vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy amint Klaus Johannis államfő kihirdeti a 2019-es évi állami költségvetést, megkezdik a korábbi években különböző név alatt gépkocsi-regisztrációs adóként – köznyelvben regadóként – befizetett összegek visszafizetését. „Az Európai Unió felszólításával vagy anélkül, mi már a 114-esbe belefoglaltuk, hogy júniusig visszafizetjük a pénzeket. Amint kihirdetik a költségvetést, rögtön elkezdünk fizetni azoknak, akik kérvényt nyújtottak be. Remélem, hogy az elnök úr nem dobja vissza a büdzsét, mert akkor sok hasonló gondot tud okozni” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Mint ismeretes, januárban

az Európai Bizottság jelezte a bukaresti hatóságoknak, hogy kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen, amennyiben az elkövetkező két-három hónapban nem fizeti vissza a regisztrációs díjakat.

Többnapi növekedést követően csökkent hétfőn a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR 3M: a pénteken jegyzett 3,17 százalékról 3,14 százalékra esett vissza – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. A hathavi irányadó bankközi kamatláb eközben az előző napi 3,35 százalékról 3,33 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,47 százalékról 3,44 százalékra, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,52 százalékról 3,50 százalékra zsugorodott. Mint ismeretes, a háromhavi ROBOR értéke azért fontos, mivel ennek alapján számolják ki a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét, miközben a hathavi ROBOR-t a jelzáloghitelek törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazzák. A kilenchavi és a tizenkéthavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor alkalmazzák.