Lehet álmokat szőni. Idén is lesz Első otthon program – igaz, a feltételek még nem ismertek
Fotó: Pixabay.com
Módosításokkal folytatódik idén az Első otthon program. Közben tovább zajlik a vita a kormányprogram keretében nyújtott hitelek törlesztőrészletének kiszámításakor is figyelembe vett irányadó bankközi kamatlábról (ROBOR).
2019. február 19., 14:102019. február 19., 14:10
Szociálisabb jelleget kap, de mindenképp folytatódik 2019-ben is a fiatalok lakásvásárlását kedvezményes hitelekkel segítő Első otthon program – ígéri Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mint vasárnap esti televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, a vonatkozó kormányhatározatot február végéig kidolgozzák, annyit viszont máris tudni, hogy
A részletekről még zajlanak az egyeztetések a jegybank illetékeseivel.
Teodorovici kiemelte: a cél erősíteni a kezdeményezés szociális jellegét, így
„Végül is szociális programról van szó. Nem vesz az ember első otthonként egy 500 négyzetméteres házat” – fogalmazott Teodorovici az Antena 3 televízió műsorában.
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, az Első otthon program 2009-es elindítása óta 2018 október végéig 264 578 hitel esetében összesen 23,40 milliárd lej értékben vállalt garanciát az állam. 2018-ban október végéig a garanciák száma elérte a 17 915-öt, ezek értéke pedig 1,7 milliárd lej. További 6494 esetben adtak ígéretet garanciára.
Mint ismeretes, az Első otthon egyik fő előnye, hogy az állami garanciának köszönhetően nagyon alacsony önrész mellett lehet lakásvásárlási kölcsönhöz jutni,
mivel a befizetendő összeget a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) alapján számítják ki, ami meredeken megnőtt.
A kormány emiatt több ízben is támadást intézett a központi pénzintézet, illetve a kereskedelmi bankok ellen, a jelenleg hatályban levő, hírhedt 2018/114-es számú sürgősségi kormányrendelet egy úgynevezett kapzsisági adót is kivetett a hitelintézetre, amit a ROBOR szintje alapján határoznak meg.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor most azt mondja, hogy az elkövetkező időszakban megváltoztatják a ROBOR kiszámítási módszertanát, de részleteket egyelőre nem közölt, mindössze annyit jegyzett meg, hogy a polgárok számára is átlátható mechanizmusra van szükség, nemcsak a bankok számára. „Meggyőződésem, hogy belátható időn belül gyökeres változás jön abban, ahogyan a lakosság fizeti ezt a ROBOR-t” – fogalmazott a vasárnap esti televíziós interjúban a pénzügyi tárca vezetője, leszögezve, hogy ha egy országban az emberek valamit meg akarnak változtatni, akkor minden lehetséges.
Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a 114-es rendelet több ponton is módosulni fog. Viorica Dăncilă kormányfő ugyanis hétfőn úgy nyilatkozott, hogy behívta kabinetje összes miniszterét, hogy egyeztessenek az adóügyi intézkedéscsomag körül felmerülő gondokról, és arról, hogy milyen módosításokat kell kieszközölni. Leszögezte: a módosítás nem jelenti azt, hogy a kormány feladja. Mint ismeretes, a 114-es rendeletet minden irányból támadják, intézmények és vállalatok egyaránt. Köztük vannak a bankok is, de a helyi önkormányzatok is hangot adtak elégedetlenségüknek. A Román Nemzeti Bank (BNR) pedig közölte,
mivel ez azt jelentené, hogy az új adót összekapcsolják a monetáris politikával.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy amint Klaus Johannis államfő kihirdeti a 2019-es évi állami költségvetést, megkezdik a korábbi években különböző név alatt gépkocsi-regisztrációs adóként – köznyelvben regadóként – befizetett összegek visszafizetését. „Az Európai Unió felszólításával vagy anélkül, mi már a 114-esbe belefoglaltuk, hogy júniusig visszafizetjük a pénzeket. Amint kihirdetik a költségvetést, rögtön elkezdünk fizetni azoknak, akik kérvényt nyújtottak be. Remélem, hogy az elnök úr nem dobja vissza a büdzsét, mert akkor sok hasonló gondot tud okozni” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Mint ismeretes, januárban
Többnapi növekedést követően csökkent hétfőn a háromhavi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR 3M: a pénteken jegyzett 3,17 százalékról 3,14 százalékra esett vissza – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) adataiból. A hathavi irányadó bankközi kamatláb eközben az előző napi 3,35 százalékról 3,33 százalékra, a kilenchavi ROBOR 3,47 százalékról 3,44 százalékra, a 12 havi irányadó bankközi kamatláb pedig 3,52 százalékról 3,50 százalékra zsugorodott. Mint ismeretes, a háromhavi ROBOR értéke azért fontos, mivel ennek alapján számolják ki a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét, miközben a hathavi ROBOR-t a jelzáloghitelek törlesztőrészletének kiszámításakor alkalmazzák. A kilenchavi és a tizenkéthavi ROBOR-t a kereskedelmi bankok által egy másik kereskedelmi banktól felvett kölcsön kamatjának kiszámításakor alkalmazzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!