Fotó: Boda L. Gergely
Több hazai friss élelmiszer forgalmazására kötelezné a romániai kereskedelmi láncokat a képviselőház mezőgazdasági bizottsága által kedden elfogadott törvénytervezet. A testület egyúttal elvetette a szupermarketek vasárnapi zárva tartásáról szóló kezdeményezést.
2016. április 19., 18:392016. április 19., 18:39
2016. április 19., 19:062016. április 19., 19:06
Nem lesz hétvégi boltzár Romániában, azonban a 2 millió eurónál nagyobb forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi egységeket arra köteleznék, hogy legalább 51 százalékban helyi vagy regionális termékeket kínáljanak – áll a képviselőház mezőgazdasági bizottsága által kedden elfogadott jelentésben, amit a plénum elé továbbítanak. Az alsóház döntéshozó testületként dönt a szupermarketek tevékenységét érintő kérdésekben, a téma várhatóan már jövő héten napirendre is kerül.
Amint arról beszámoltunk, korábban felmerült a hétvégi boltzár témája, mint ahogy azt is sürgette a politikum, hogy könnyítsék meg a helyi termékek bekerülését a nagy áruházláncok polcaira. Míg előbbit leszavazta kedden a mezőgazdasági bizottság, utóbbi mellett teljes mellszélességgel kiálltak a honatyák. Egy másik módosítást is elfogadtak, ennek értelmében ezentúl a friss húsok címkéjén fel kell tüntetni a származás, valamint a feldolgozás helyét. A feldolgozott húsipari termékek esetében azt is fel kell tüntetni, hogy a felhasznált húsmennyiség hány százaléka romániai származású.
Rövidre fognák az ellátási láncot
A honatyák által elfogadott dokumentum szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük a kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket és a sütőipari termékeket. Ellenkező esetben 150 ezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak, a visszaeső mulasztók esetében pedig hat hónapig terjedő időszakra fel is lehet függeszteni a bolt tevékenységét. A jogszabály nem vonatkozik azokra a kereskedelmi egységekre, amelyek üzleti forgalma nem haladja meg a 2 millió eurót.
A kedden megszavazott szakbizottsági jelentés szerint a rövid ellátási lánc korlátozott számú gazdasági szereplőt feltételez helyi vagy regionális szinten, és szoros kapcsolatot feltételez a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. De ez egyelőre csak általános meghatározás, a hazai termelőket előnyös helyzetbe juttató lánc pontos mibenlétéről kormányhatározat rendelkezik majd.
Nini Săpunaru, az alsóház mezőgazdasági bizottságának liberális párti (PNL) elnöke elmondta, a kormányra bízzák az alkalmazási módszertan meghatározását, mivel ez a rendelkezés „újdonságot jelent a romániai törvényalkotásban”. „Nem lehet egy törvénybe belefoglalni minden változót. Megadjuk a kormánynak a szabadságot, hogy meghatározza az arányokat, illetve a rövid ellátási láncra vonatkozó cikkely alkalmazási módszertanát” – magyarázta a honatya. Hozzátette: a válsághelyzet a termelőt viseli meg a leginkább. „Ez meglátszik a tejpiacon, ahol nem szűnt meg a válsághelyzet” – példálózott Săpunaru, aki szerint szükség van egy ilyen jogszabályra.
A miniszter üdvözli a módosításokat
Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter is üdvözölte a módosításokat. „Úgy hiszem, nagyon fontos bátorítanunk a román termékek jelenlétét a boltok polcain” – jelentette ki az agrártárca vezetője, aki részt vett a jogszabályjavaslat vitáján a képviselőház mezőgazdasági bizottságában. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a honatyák „természetesen hagytak egy kiskaput is”, vagyis amikor nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű hazai termék – például télen – akkor nem kell betartani az arányokat.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!