2011. november 04., 09:542011. november 04., 09:54
A szocialista görög miniszterelnök azt követően jelentette be a referendum elmaradását, hogy a vezető ellenzéki párt közölte, hajlandó ratifikálni az államcsőd megelőzését szolgáló segélycsomagot. Mint arról beszámoltunk, a referendum hétfői bejelentését követően az Európai Unió tőzsdéi mélyrepülésbe kezdtek, az EU vezető gazdaságainak számító Németország és Franciaország vezetői, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök gyakorlatilag ultimátumot adtak Athénnak.
Utóbbi még szerdán leszögezte: amennyiben Görögországban valóban népszavazást rendeznek a segélycsomagról, amelynek feltétele, hogy a hellén kormány további megszorításokat vezessen be, és folytassa a privatizációt, akkor a referendumnak csak egy témája lehet: hogy ki akarnak-e lépni a görögök az eurózónából. „Nem folyamodunk népszavazáshoz, amit amúgy egyáltalán nem önmagáért rendeztünk volna meg. Üdvözlöm a jobboldali ellenzéki párt álláspontját, miszerint hajlandó ratifikálni a parlamentben a segélycsomagot” – jelentette ki Papandreu a csütörtöki kormányülésen.
Egyúttal hajlandónak mutatkozott egy átmeneti kormány megalakítására, amelyre az ellenzéki Új Demokrácia párt vezetője, Antonisz Szamarasz tett javaslatot. A tárgyalások folytatására a kormányfő már ki is jelölte két miniszterét. Az átmeneti kormány feladata a segélycsomag ratifikálása és az előre hozott választások megszervezése lenne. Papandreu saját pártjának parlamenti képviselőcsoportja előtt megtartott délutáni beszédében ugyanakkor leszögezte: a segélycsomag elvetése vagy az előre hozott választások megtartása, illetve a parlamenti többség elvesztése az eurózónából való távozással lenne egyenértékű. Nicolas Sarkozy üdvözölte a fejleményeket.
A nap folyamán korábban egyébként fölmerült, hogy Papandreu lemond a miniszterelnöki tisztségről, ezt azonban később határozottan cáfolta. A távozás lehetősége azt követően merült föl, hogy pártjának a népszavazás kiírását ellenző képviselői hevesen bírálták, sőt ketten közölték, hogy a péntekre tervezett parlamenti bizalmi szavazáson a kormány ellen szavaznak majd. Ez pedig azt jelentené, hogy Papandreu baloldali kormánya elveszíti többségét a 300 fős athéni törvényhozásban, amelyben már eddig is csupán 152 honatyával rendelkezett. A referendum ellen emelt szót Mihalisz Krisszohoidisz fejlesztési miniszter is, aki szerint a parlamentnek minél hamarabb ratifikálnia kell a segélycsomagot, amely többek között a görög államadósság tetemes részének elengedését is magában foglalja. Hasonlóan vélekedett Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter is.
Az eurózónának nyújtott kínai támogatás elérheti a 100 milliárd dollárt, de a segítségnek két feltétele van – jelentette be egyébként csütörtökön Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja a Le Figaro című francia napilapban megjelent interjúban. Hozzátette: „Kína kész segíteni Európának, de ennek legalább két feltétele van.” Elsőként az euróövezeti mentőalap (EFSF) hatékonyságát jelölte meg. „Az EFSF-nek hatékonynak, hasznosnak kell lennie az európai helyzet stabilizálásának támogatásában. Peking meg akar győződni arról, hogy működik a mechanizmus” – fogalmazott.
„Semmi nem lenne Kína számára rosszabb annál, mint támogatni olyasmit, ami kudarcba fullad” – tette hozzá. A másik feltétel „a felkínált garanciákra vonatkozik, miután nem zárható ki, hogy a mechanizmus nem működik”. Hu Csin-tao kínai államfő szerdán Cannes-ban, a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén kínai forrásoknak eközben még azt mondta, hogy Európának magának kell rendeznie az adósságválságot. Kína az elmúlt hónapokban aggodalommal figyelte az európai adósságválság alakulását, Európa ugyanis a legfontosabb piaca a kínai exportnak. Peking jelezte, hogy mindent megtesz az európai export konszolidálása érdekében saját piacán, az euróövezeti mentőalapban (EFSF) való esetleges részvételéről azonban még nem döntött.
A nyugat-európai értéktőzsdék csütörtökön tovább javultak. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója előzetes adat szerint 2,02 százalékos napi emelkedéssel 991,32 ponton zárt, de még mindig 11,62 százalékkal a tavaly év végi értéke alatt. A befektetők a görög kormány esetleges bukásában vagy új, összpárti kormány alakulásában esélyt látnak a görög népszavazás elkerülésére és így az euróövezeti bankmentő menetrend folytatására. Ez a spekuláció már délelőtt javította az árfolyamokat, majd jött a kellemes meglepetés: az Európai Központi Bank (EKB) a vártnál jóval előbb, negyed százalékponttal 1,25 százalékra csökkentette alapkamatát. A nyugat-európai tőzsdezárás után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,89 százalékkal, az S&P–500-as 0,86 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,98 százalékkal volt a szerdai záróérték fölött. |
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.