Fotó: Gecse Noémi
A háromszéki vállalkozók azt remélik, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény soha nem lép életbe a jelenleg nyilvánosságra hozott formában.
2017. április 13., 12:102017. április 13., 12:10
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a vállalkozók nevében foglal állást, amikor azt mondja, hogy a bértörvénynek ebben a formában komoly pénzügyi vonzata lehet, a megemelt állami fizetések pedig elvonhatják a pénzt a beruházásoktól, holott e tekintetben most is rosszul áll Románia.
Mint hangsúlyozta, az állam autópályák és repülőterek építésével segíthetné a magánszférát, növelve versenyképességét, hiszen jelenleg nagy költségeket és időveszteséget generál csak az, hogy az árut eljuttassák a határig. Édler emlékeztetett, az államnak két bevételi forrása van: az altalajkincsek és az adók, ám a jelentősebb tétel a vállalkozók által befizetett adó. „Az a visszás helyzet alakult ki, hogy az egységes bérezési törvénnyel tulajdonképpen az állam a vállalkozók pénzén állít konkurenciát a vállalkozóknak. Több háromszéki cégvezető jelezte, hogy mennek el az alkalmazottai, mert a a közszférában nagyobb fizetést kapnak. A magánszférában a fizetéseket a verseny dönti el, mert a termék, szolgáltatás árában benne vannak a bérköltségek is, ám az állami fizetésekbe ez nincs beépítve, nincs semmilyen kontroll\" – részletezte a kamara elnöke.
Meglátása szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyire indokolt megtartani az 1,2 millió közalkalmazottat, és mindenkinek kell-e emelni a bérét. Mint kiemelte, az egészségügyben és oktatásban szükség van a fizetések emelésére, ám az egységes bértörvény előírásaiból a rendőrök, a katonák is profitálnak, olyan közalkalmazottak, akik már most is sokkal többet keresnek, mint az átlag. A háromszéki vállalkozók álláspontját tolmácsoló Édler szerint a magánszféra ilyen fizetések mellett nem tudja eltartani az államapparátust, másrészt, ha az állam versenybe száll a vállalkozókkal, egy idő után nem lesz, aki befizesse az adókat. Éppen ezért azt mondja, hogy a közszférában is fel kellene állítani a prioritásokat, átlátható fizetésrendszert kell kidolgozni. Bár az országos kamara is benyújtotta a javaslatait, Édler sérelmezi, hogy nincs valós konzultáció, a véleményeket nem veszik figyelembe a törvénytervezet megalkotásakor, bár az időhúzás szerinte arra utal, hogy mégsem erőltetik ebben a formában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Látogatottsági adatok