Fotó: Gecse Noémi
A háromszéki vállalkozók azt remélik, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény soha nem lép életbe a jelenleg nyilvánosságra hozott formában.
2017. április 13., 12:102017. április 13., 12:10
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a vállalkozók nevében foglal állást, amikor azt mondja, hogy a bértörvénynek ebben a formában komoly pénzügyi vonzata lehet, a megemelt állami fizetések pedig elvonhatják a pénzt a beruházásoktól, holott e tekintetben most is rosszul áll Románia.
Mint hangsúlyozta, az állam autópályák és repülőterek építésével segíthetné a magánszférát, növelve versenyképességét, hiszen jelenleg nagy költségeket és időveszteséget generál csak az, hogy az árut eljuttassák a határig. Édler emlékeztetett, az államnak két bevételi forrása van: az altalajkincsek és az adók, ám a jelentősebb tétel a vállalkozók által befizetett adó. „Az a visszás helyzet alakult ki, hogy az egységes bérezési törvénnyel tulajdonképpen az állam a vállalkozók pénzén állít konkurenciát a vállalkozóknak. Több háromszéki cégvezető jelezte, hogy mennek el az alkalmazottai, mert a a közszférában nagyobb fizetést kapnak. A magánszférában a fizetéseket a verseny dönti el, mert a termék, szolgáltatás árában benne vannak a bérköltségek is, ám az állami fizetésekbe ez nincs beépítve, nincs semmilyen kontroll\" – részletezte a kamara elnöke.
Meglátása szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyire indokolt megtartani az 1,2 millió közalkalmazottat, és mindenkinek kell-e emelni a bérét. Mint kiemelte, az egészségügyben és oktatásban szükség van a fizetések emelésére, ám az egységes bértörvény előírásaiból a rendőrök, a katonák is profitálnak, olyan közalkalmazottak, akik már most is sokkal többet keresnek, mint az átlag. A háromszéki vállalkozók álláspontját tolmácsoló Édler szerint a magánszféra ilyen fizetések mellett nem tudja eltartani az államapparátust, másrészt, ha az állam versenybe száll a vállalkozókkal, egy idő után nem lesz, aki befizesse az adókat. Éppen ezért azt mondja, hogy a közszférában is fel kellene állítani a prioritásokat, átlátható fizetésrendszert kell kidolgozni. Bár az országos kamara is benyújtotta a javaslatait, Édler sérelmezi, hogy nincs valós konzultáció, a véleményeket nem veszik figyelembe a törvénytervezet megalkotásakor, bár az időhúzás szerinte arra utal, hogy mégsem erőltetik ebben a formában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok