2010. május 18., 10:052010. május 18., 10:05
Tegnap a feleknek mindössze abban sikerült megállapodniuk, hogy kérni fogják a kormánytól, állítson össze egy új szándéknyilatkozatot, amelyben szerepelnek a szakszervezetek, illetve a munkáltatói szövetségek képviselői által megfogalmazott megszorítási javaslatok is. Ehhez – mint a két fél fogalmazott – arra is szükség van, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz ülhessenek a Boc-kabinet illetékeseivel, s kidolgozhassák az új szövegtervezetet, amelyről a CES jövő hétfőn döntene. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanis a testület tegnapi ülésén leszögezte, a jövő hét folyamán mindenképp el kell juttatni a szándéknyilatkozatot az IMF-hez ahhoz, hogy június végéig le lehessen hívni a készenléti hitel következő, immár ötödik részletét.
Bodgan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a tegnapi egyeztetést követően úgy nyilatkozott, a tárgyalások során a feleknek nem sikerült konszenzusos megoldásra jutniuk, azonban egyúttal örömmel közölte, hogy a pénzügyi tárca vezetője hajlandóságot mutatott a szándéknyilatkozat újratárgyalására.
„Van esély arra, hogy az IMF képviselői visszatérjenek Romániába, hogy újra felvegyük a tárgyalásokat. A valutaalap illetékesei ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben születnek fenntartható javaslatok, akkor készek visszatérni és elfogadni az új szövegtervezetet, hogy ezáltal helyreálljon a társadalmi béke” – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet vezetője. Mint hangsúlyozta, változatlanul nem tud egyetérteni azzal, hogy az állami kézben levő vállalatok esetében is 25 százalékkal csökkenjenek a fizetések, hiszen ezek már az elmúlt időszakban drasztikus elbocsátásokat hajtottak végre. A szakszervezetek szerint ezeknél a társaságoknál egész más intézkedésekre lenne most szükség.
| A bérek, illetve nyugdíjak csökkentése nem hozza meg a várt összegeket a költségvetés számára, ugyanis az intézkedések pszichológiai hatása miatt jelentősen visszaesik majd a jelenleg sem kielégítő méretű fogyasztás – vélik az X-Trade Brokers elemzői. Hozzáteszik, a megszorítások miatt nőni fog a cégcsődök száma, emelkedni fog a munkanélküli ráta, nemcsak a köz-, hanem a magánszférában is, s ugyanakkor jóval kevesebb áfabevételre kell számítani. A gazdasági szakértők úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzet mindemellett elbátortalanítja a befektetni vágyókat, s a cégek is várakozó álláspontra fognak helyezkedni, mivel a jelenlegi helyzetben nem tudják megítélni, hogy mit hozhat a holnap adózás és törvényi háttér szempontjából. „A legnagyobb veszélyt most a bárminemű – politikai, társadalmi, törvénykezési – bizonytalanság jelenti, az ugyanis több évvel is visszataszíthatja az országot” – részletezte Victor Safta, Közép-Kelet-Európa legnagyobb brókerháza romániai kirendeltségének igazgatója, aki szerinte azonban az áfa, illetve az adók emelése mindenképp „knock-out” lett volna a magánszféra számára, amely fenntartja az ország gazdaságát. |
„Módosítani kellene az adópolitikát, szélesíteni kellene az adóalapot. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, sem azt, hogy megszűnjön a nyugdíjrendszer kettes pillérét képező magánnyugdíj-hozzájárulási rendszer” – szögezte le Hossu, aki ugyanakkor leszögezte, amennyiben a kormány a javaslataik ellenére elküldi a szándéknyilatkozatot az IMF-hez, készek utcára vonulni, s az általános sztrájktól sem riadnak vissza. „Tudjuk, hogy a helyzet súlyos, de nem érthetünk egyet azzal, hogy csak egyesek fizessenek. Kompromisszumos megoldást akarunk” – összegzett a szakszervezeti vezető.
A munkáltatók képviselői a tegnapi társadalmi párbeszéd során azt kérték a kormánytól, hogy mielőbb dolgozzon ki egy olyan stratégiát, amely felgyorsítja a gazdasági növekedést, mivel – mint ismételten leszögezték – a Boc-kabinet nem készített elő ez idáig ilyen jogszabálytervezetet. „Szükség van egy olyan gazdaságélénkítő stratégiára, amely elmagyarázná a lakosságnak, hogy miért van szükség a mostani megszorításokra, s amely tartalmazná a következő hónapok kilátásait” – részletezte Cezar Corâci, az Ugir 1903 munkáltatói szövetség elnöke a CES-ülés után.
| A közalkalmazottak összes jövedelmének 36 százalékát a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok dolgozói kapják meg – írta tegnapi számában a Ziarul Financiar. A gazdasági és pénzügyi napilap szerint először derült fény arra, hogy 260 ezer személy a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a titkosszolgálatok kötelékében dolgozik. A lap számításai szerint ez azt jelenti, hogy minden ötödik közalkalmazott Romániában nemzetbiztonsági intézménynél dolgozik, és úgynevezett különleges közalkalmazottnak számít. A pénzügyminisztérium és az országos statisztikai hivatal kimutatásaiból kiderül, hogy a 260 ezer „különleges közalkalmazott\" – aki a közszférában dolgozó 1 millió 360 ezer embernek majdnem a 20 százalékát teszi ki – bérének összege eléri a 4 milliárd eurót, ami az összes közalkalmazott jövedelmét kitevő büdzsé 36 százaléka. A lap szerint ezekről a bérekről hivatalos információk nem léteznek, ezért a ZF saját számításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 260 ezer különleges közalkalmazott körében a nettó átlagbér értéke eléri a 2700 lejt (660 euró). A lap szerint ez a kereset kétszer magasabb a helyi közigazgatásban dolgozó „polgári\" közalkalmazottak bérénél. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint csak 28 ezer közalkalmazott havi jövedelme haladja meg az ezer eurót, és 5600 személy keres kétezer eurónál többet. A lap szerint azonban ezek az adatok nem veszik figyelembe a nemzetbiztonsági intézményeknél dolgozó mintegy 260 ezer közalkalmazottat, így a valóságban több tízezer közalkalmazottnak van ezer, illetve kétezer eurónál magasabb bére. Hozzájuk adódik a részben vagy teljes mértékben állami tulajdonban lévő vállalatok 400 ezer dolgozója is, akik közül több mint 15 ezren keresnek havi nettó ezer eurót, ötezer személynek a bére viszont meghaladja a kétezer eurót is. |
Mint hangsúlyozta, sem ők, sem pedig a szakszervezetek képviselői nem vonják kétségbe azt, hogy sürgős szükség van a költségvetési kiadások visszaszorítására, mindössze nem értenek egyet a kormány által felvázolt elképzeléssel. Hozzátette: az indokolatlan kiadásokat csökkenteni kell, de ehhez nem kell föltétlenül 25 százalékkal csökkenteni valamennyi közalkalmazott havi fizetését. Corâci ugyanakkor elmondta, a munkáltatók rövid távon támogatnák a kormány megszorító intézkedéseit.
„Amennyiben a szakszervezetek nem értenek egyet a részletekkel, akkor folyamatos utcai tiltakozó akciókra számíthatunk, illetve egy olyan instabilitásra, ami csak tovább súlyosbíthatja a román gazdaság állapotát” – fogalmazott Corâci.
Szükség van a kormány által tervezett megszorító intézkedésekre, és semmit nem lehet már változtatni, mivel szükség van a mielőbbi drasztikus lépésekre ahhoz, hogy megindulhasson a gazdaság növekedése – jelentette ki tegnap Adriean Videanu gazdasági miniszter. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, atekintetben, hogy a kiadások csökkentése helyett választhatnák a bevételek növelését, azaz az adók emelését, már nem lehet semmit sem tenni.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a bérek és nyugdíjak csökkentésével hatékonyabban lehet csökkenteni a költségvetési kiadásokat, mintha tömeges elbocsátásokra kerülne sor. Hozzátette azonban, hogy a közszféra átalakítása folytatódik, hosszú távon ugyanis csak ez lehet a megoldás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Látogatottsági adatok