Winkler úgy látja, a gazdasági válság biztosra vehető, a tömeges csődbejelentések munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek, így társadalmi válságra is lehet számítani. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Parlament a koronavírus-válság kapcsán elsősorban a szolidaritás szükségességét hangsúlyozza, amire valóban oda kell figyelni, hiszen épp a két nagy alapító – Németország és Franciaország – tiltotta be az egészségügyi anyagok exportját, ami nem egy szolidáris hozzáállás. „Szolidárisan, együtt kell cselekedni, hiszen ha ellenséges intézkedések történnek, a schengeni egyezmény, a közös piac is veszélybe kerülhet” – szögezte le Winkler Gyula.

korábban írtuk

Zuhan az olajár, a tőzsde, tombol a koronavírus: nyakunkon egy gazdasági világválság?

Bár rövid távon örömhír, hogy a kőolaj árának zuhanása nyomán olcsóbban tankolhatunk, hosszú távon komoly negatív következményekkel kell számolni a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakértő szerint. 

Sürgősen lépni kell

Hozzátette: ezen túlmenően azonnali hatállyal gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, ennek jegyében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy az EU gazdasági mentőcsomagot létesít.

– mutatott rá a politikus. Kitért arra is, hogy az EU szakértői azon is dolgoznak, hogy a tagállamok költségvetésében létező, eddig fel nem használt uniós alapokat ne kelljen visszafizetni vagy tartalékolni, hanem fel lehessen használni gazdaságélénkítésre. Felidézte: a 2008-as gazdasági válság idején 200 milliárd eurós gazdaságfellendítési csomagja volt az Európai Uniónak, ugyanakkor a tagállamok a saját forrásaikból is különböző mértékű, de nagy összegeket mozgósítottak erre a célra.

A tagországok gazdasága és társadalma nem egyforma, így különböző stratégiákat dolgoztak ki. Németország akkor 80 milliárd eurót fordított gazdaságélénkítésre, közlekedési infrastruktúrát – utakat, hidakat, repülőtereket – kezdett építeni és felújítani. Franciaország inkább a fogyasztást támogatta adóintézkedésekkel és a munkanélküliségi segély emelésével, míg Spanyolországban a szociális támogatás került előtérbe, ami szintén a fogyasztást ösztönözte.

Sokan szorulnak védelemre

„Beavatkozásra az Unió és a tagállamok szintjén is szükség van, az RMDSZ gazdasági tanácsa a virtuális térben elkezdte a konzultációt, a jövő hétvégén hozzák nyilvánosságra a gazdasági intézkedésekre vonatkozó javaslataikat” – tájékoztatott Winkler. Mint mondta, Románia saját költségvetéséből is azonnali beavatkozásokra van szükség a monetáris és a fiskális politika, valamint a gazdaságösztönzés terén. „A pénzügyminisztérium megnyugtatóan nyilatkozott, hogy az idei költségvetésbe betervezték azokat a tartalékokat, melyek lehetővé teszik a beavatkozást, ám a turizmus és a szállítás terén már azonnali intézkedésekre van szükség” – fogalmazta meg Winkler Gyula.

Rámutatott: az európai tagállamok egy része már meghozta az erre vonatkozó döntéseket, az áfabefizetéseket felfüggesztették, állami támogatásokat ítéltek meg a nehéz helyzetben levő ágazatoknak. Az EP-képviselő elmondása szerint az RMDSZ-es politikusok körében eddig az körvonalazódik, hogy

Annak kapcsán, hogy egy felmérés szerint a romániai vállalkozók 72 százalékának nincs sürgősségi terve a válsághelyzetre, Winkler Gyula kijelentette: ez nem meglepő, de azt mutatja, hogy szükség van az állam közbelépésére, hiszen ha a cégek tömegesen csődöt jelentenek, munkahelyek ezrei kerülhetnek veszélybe. „Gyors és szakszerű közpolitikai döntésekre van szükség, ebből a szempontból a romániai átmeneti politikai helyzet nem megnyugtató” – összegezte Winkler Gyula.

Ami a koronavírus-válságnak a vállalkozásra gyakorolt hatását illeti, a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi formájában a vírus kihat a cég üzleti tevékenységére, de a fontos folyamatokra nincs hatással. 17 százalék azt válaszolta, hogy a gyártás/üzlet fontos folyamatai álltak le a kór miatt, és 9 százalék nevezte hatalmasnak a negatív hatást. A cégvezetők alig 17 százaléka mondta azt, hogy még egyáltalán nem érezte meg a koronavírus hatását.

Tovább nő az árfolyam, de nem lesz 5 lej az euró

A nemzetközi piacokon a koronavírus miatt kialakult árfolyam-ingadozás nyomást gyakorol a lej és az euró viszonyára, többek között ennek tudható be, hogy az elmúlt időszakban történelmi csúcsra hágott az egységes európai fizetőeszköz árfolyama a román devizához mérten.

Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a napokban az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott, bár az elmúlt időszakban a bankközi piacon a lej-euró árfolyam több alkalommal is a 4,82-es szint fölé ugrott, nincs szó aggodalomra okot adó lejtmenetről. Elmondása szerint az általa képviselt pénzintézet továbbra is 4,85 lej/eurós árfolyamot vár az idei év végére, egyelőre nem módosították előrejelzésüket. Hasonlóképpen nem lát okot aggodalomra Vlad Năstase elemző, aki szerint ugyan tovább fog nőni az árfolyam, de a folyamat ellenőrzött körülmények között megy végbe, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) „nagyon éber szereplő, amikor árfolyam-ingadozásról van szó”.