Nincs kockázatkezelési terv. A romániai cégek nincsenek felkészülve hasonló válságra
Fotó: Pixabay.com
Gyors és szakszerű fellépésre van szükség mind az Európai Unió, mind a tagállamok részéről a koronavírus negatív hatásainak mérséklésére Winkler Gyula szerint. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor úgy látja, a gazdasági válság már begyűrűzött, így társadalmi válságra is lehet számítani.
2020. március 16., 12:032020. március 16., 12:03
2020. március 16., 12:052020. március 16., 12:05
A koronavírus-járvány gazdasági, majd társadalmi válságot okozhat, ezért gyors és szakszerű intézkedésekre van szükség a negatív hatások enyhítésére – értékelt a Krónika megkeresésére Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. Mint rámutatott,
Winkler úgy látja, a gazdasági válság biztosra vehető, a tömeges csődbejelentések munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek, így társadalmi válságra is lehet számítani. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Parlament a koronavírus-válság kapcsán elsősorban a szolidaritás szükségességét hangsúlyozza, amire valóban oda kell figyelni, hiszen épp a két nagy alapító – Németország és Franciaország – tiltotta be az egészségügyi anyagok exportját, ami nem egy szolidáris hozzáállás. „Szolidárisan, együtt kell cselekedni, hiszen ha ellenséges intézkedések történnek, a schengeni egyezmény, a közös piac is veszélybe kerülhet” – szögezte le Winkler Gyula.
Bár rövid távon örömhír, hogy a kőolaj árának zuhanása nyomán olcsóbban tankolhatunk, hosszú távon komoly negatív következményekkel kell számolni a Krónikának nyilatkozó gazdasági szakértő szerint.
Hozzátette: ezen túlmenően azonnali hatállyal gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, ennek jegyében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette, hogy az EU gazdasági mentőcsomagot létesít.
– mutatott rá a politikus. Kitért arra is, hogy az EU szakértői azon is dolgoznak, hogy a tagállamok költségvetésében létező, eddig fel nem használt uniós alapokat ne kelljen visszafizetni vagy tartalékolni, hanem fel lehessen használni gazdaságélénkítésre. Felidézte: a 2008-as gazdasági válság idején 200 milliárd eurós gazdaságfellendítési csomagja volt az Európai Uniónak, ugyanakkor a tagállamok a saját forrásaikból is különböző mértékű, de nagy összegeket mozgósítottak erre a célra.
A tagországok gazdasága és társadalma nem egyforma, így különböző stratégiákat dolgoztak ki. Németország akkor 80 milliárd eurót fordított gazdaságélénkítésre, közlekedési infrastruktúrát – utakat, hidakat, repülőtereket – kezdett építeni és felújítani. Franciaország inkább a fogyasztást támogatta adóintézkedésekkel és a munkanélküliségi segély emelésével, míg Spanyolországban a szociális támogatás került előtérbe, ami szintén a fogyasztást ösztönözte.
„Beavatkozásra az Unió és a tagállamok szintjén is szükség van, az RMDSZ gazdasági tanácsa a virtuális térben elkezdte a konzultációt, a jövő hétvégén hozzák nyilvánosságra a gazdasági intézkedésekre vonatkozó javaslataikat” – tájékoztatott Winkler. Mint mondta, Románia saját költségvetéséből is azonnali beavatkozásokra van szükség a monetáris és a fiskális politika, valamint a gazdaságösztönzés terén. „A pénzügyminisztérium megnyugtatóan nyilatkozott, hogy az idei költségvetésbe betervezték azokat a tartalékokat, melyek lehetővé teszik a beavatkozást, ám a turizmus és a szállítás terén már azonnali intézkedésekre van szükség” – fogalmazta meg Winkler Gyula.
Rámutatott: az európai tagállamok egy része már meghozta az erre vonatkozó döntéseket, az áfabefizetéseket felfüggesztették, állami támogatásokat ítéltek meg a nehéz helyzetben levő ágazatoknak. Az EP-képviselő elmondása szerint az RMDSZ-es politikusok körében eddig az körvonalazódik, hogy
Annak kapcsán, hogy egy felmérés szerint a romániai vállalkozók 72 százalékának nincs sürgősségi terve a válsághelyzetre, Winkler Gyula kijelentette: ez nem meglepő, de azt mutatja, hogy szükség van az állam közbelépésére, hiszen ha a cégek tömegesen csődöt jelentenek, munkahelyek ezrei kerülhetnek veszélybe. „Gyors és szakszerű közpolitikai döntésekre van szükség, ebből a szempontból a romániai átmeneti politikai helyzet nem megnyugtató” – összegezte Winkler Gyula.
Winkler Gyula úgy látja, a gazdasági válság biztosra vehető
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Miközben elemzők szerint a koronavírusnak előzmény nélküli hatása lesz a román gazdaságra, egy felmérés szerint a vállalkozások több mint 70 százaléka egyáltalán nincs felkészülve a hasonló válsághelyzetekre. Egy, 2020. március 2–8. között online, telefonos és elektromos leveles megkereséssel, 300 cégből álló mintán készített közvéleménykutatás eredményei szerint
Ami a koronavírus-válságnak a vállalkozásra gyakorolt hatását illeti, a megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi formájában a vírus kihat a cég üzleti tevékenységére, de a fontos folyamatokra nincs hatással. 17 százalék azt válaszolta, hogy a gyártás/üzlet fontos folyamatai álltak le a kór miatt, és 9 százalék nevezte hatalmasnak a negatív hatást. A cégvezetők alig 17 százaléka mondta azt, hogy még egyáltalán nem érezte meg a koronavírus hatását.
A nemzetközi piacokon a koronavírus miatt kialakult árfolyam-ingadozás nyomást gyakorol a lej és az euró viszonyára, többek között ennek tudható be, hogy az elmúlt időszakban történelmi csúcsra hágott az egységes európai fizetőeszköz árfolyama a román devizához mérten.
Ionuţ Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza a napokban az Economica.net gazdasági hírportálnak úgy nyilatkozott, bár az elmúlt időszakban a bankközi piacon a lej-euró árfolyam több alkalommal is a 4,82-es szint fölé ugrott, nincs szó aggodalomra okot adó lejtmenetről. Elmondása szerint az általa képviselt pénzintézet továbbra is 4,85 lej/eurós árfolyamot vár az idei év végére, egyelőre nem módosították előrejelzésüket. Hasonlóképpen nem lát okot aggodalomra Vlad Năstase elemző, aki szerint ugyan tovább fog nőni az árfolyam, de a folyamat ellenőrzött körülmények között megy végbe, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) „nagyon éber szereplő, amikor árfolyam-ingadozásról van szó”.
Rontotta az Erste a gazdasági növekedés kilátásait
Románia gazdasága megsínyli a koronavírus-járványt, keményebb csapást mér rá a kór, mint a cseh, a magyar vagy a lengyel gazdaságra – hívta fel a figyelmet március eleji jelentésében az Erste Bank. A Román Kereskedelmi Bank (BCR) anyabankja a korábban becsült 3,5 százalékról 3 százalékra csökkentette a román gazdaság idei növekedési kilátásait. „A Covid-19 gyors európai terjedése miatt mintegy 0,3 százalékponttal 2,6 százalék körülire csökkentjük Közép-Kelet-Európa növekedési kilátásait, a csökkentés 0,3 bázispont körüli Csehország, Magyarország és Lengyelország esetében, Románia esetében eléri a 0,5 százalékpontot, Horvátország esetében pedig meg is haladhatja ezt a szintet” – kongatja meg a vészharangot a Profit.ro gazdasági portál által idézett jelentés.
Az Erste szakértői szerint ugyanakkor a koronavírus „ára” nagyban múlik azon, hogy az érintett országok mennyire gyorsan tudják megfékezni a kór terjedését, és mennyire tudják kordában tartani a lakosság félelmét. „Ha a terjedést nem sikerült a közeljövőben megállítani, globális szinten még nagyobb gazdasági visszaesés lehet, ami miatt a közép-kelet-európai térségben is még inkább lassul a gazdasági növekedés” – áll a jelentésben. A kereslet globális szintű visszaesése is ki fog hatni a térség gazdaságainak alakulására, az Erste elemzői szerint a legfontosabb kérdés ebben a pillanatban, hogy ez milyen szinten fog kihatni a munkaerőre és a köztes termékekre. Amennyiben viszont az elkövetkező hónapokban enyhül a koronavírus terjedése, akkor jó esély mutatkozik arra, hogy az év végéig ezek a gazdaságok magukhoz tudnak térni.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.
A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.
A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.
Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.
Akárcsak tavaly ősszel, az idei hideg évszak kezdetén is azzal dicsekszenek a bukaresti hatóságok, hogy meghaladja a 100 százalékot Románia gáztározóinak a telítettsége. De hogyan lehetséges mindez? Szakember szolgált magyarázattal.
3 hozzászólás