Elemző a gazdaság alakulásáról: nincs pozitív forgatókönyv az idei évre

Ha a piacok és a háztartások negatív jövőképet látnak maguk előtt, ha meginog a bizalom az adott ország gazdaságában, értelemszerűen meginog a bizalom annak az országnak a devizájában is. Ennek pedig az a következménye, hogy a megtakarításokat elkezdik átváltani euróba, a külföldi vállalatok pedig megpróbálják minél hamarabb kivonni a tőkéjüket Romániából” – magyarázta a lej lejtmenete mögötti folyamatokat az elemző.

korábban írtuk

5 lejt meghaladó euró, elszálló kamatok: sokba fáj a polgároknak Simion első fordulós győzelme és a kormányválság

Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.

És a helyzet lehetne még rosszabb is, ha a román jegybank ezúttal is nem avatkozott volna be – tette hozzá a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense, utalva arra, hogy piaci források szerint az elmúlt napokban legalább 3 milliárd euró értékben adhatott el devizát a BNR az árfolyam viszonylagos szinten tartása érdekében.

hiszen a devizatartalék csökkenése nyomán a későbbiekben a központi pénzintézetnek kevesebb mozgástere marad, de ami ennél is látványosabb: az intervenciók a bankközi kamatláb (ROBOR) emelkedéséhez vezetnek, és – mint láthattuk – ez is igen látványos volt az elmúlt napokban.

Heves reakció, de nem alaptalan

Tényleg másként alakultak volna a dolgok, ha Crin Antonescu bejut a második fordulóba? – kérdeztük Rácz Béla Gergelytől, aki igennel válaszolt. Úgy vélekedett: ha a kormánykoalíció közös jelöltje bejut a második fordulóba, és elvi esély maradt volna arra, hogy győztesként kerüljön ki államelnök-választásból, nyugodtabbak lennének a piacok.

„Ha megnézzük, hogy mekkora változások történnek a piacon, versus mekkora a baj, akkor a piac mindig túlreagálja azt a helyzetet, ami a valóságban történik. Tehát azt mondom, nyilvánvaló, hogy nagy baj van, de a piaci reakció mindig erősebb a bajnál. Ezt azért szem előtt kell tartani” – húzta alá a közgazdász.

„Nincs pozitív szcenárió” az elnökválasztás utáni hónapokra

De ha ilyen gyorsan és ilyen hevesen reagáltak a piacok az első fordulóra, mire számíthatunk még a május 18-ai második fordulóig, illetve milyen forgatókönyvek körvonalazódnak a választások utánra? Visszasüllyed-e például az euró az 5 lejes szint alá? Csökkenésnek indulnak-e a kamatok? – tettük fel a további kérdéseket.

Meglátása szerint az euró egészen biztosan tartósan az 5 lejes szint fölött marad, ami pedig a román gazdaság alakulását illeti, rövid távon amúgy sincsenek pozitív szcenáriók. „Én őszintén azt gondolom, hogy ki kell mondani: rövid távon – és rövid táv alatt körülbelül ezt a naptári évet értem – nincs olyan forgatókönyv, amelyik pozitív lenne.

A nagyon rossz az, hogy Simion nyeri meg a választásokat, és akkor létrejön valamilyen kormány, amiben benne van az AUR, vagy ne adj isten nem jön létre egy olyan kormány, ami politikai válságba taszítja az országot. Ez a két forgatókönyv a nagyon rossz kategóriába tartozik.

megalakul egy európai kormány. Ám a reformok megint el fognak tolódni, júniusban nem lesz fiskális reform, az ország nem fogja tudni tartani azt a 7 éves hiánycsökkentő tervet, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztett” – vázolta az elemző.

és egyáltalán nem zárja ki azt sem, hogy még a tavalyi szintet is meghaladja, ami az EU módszertanával számolva a 9 százalékot is meghaladta. Ilyen körülmények között pedig a román állam még drágábban fog hozzájutni a nélkülözhetetlen hitelekhez, az Európai Bizottság pedig végső esetben akár fel is függesztheti az uniós források kifizetését – sorolta a szakember.

„Rövid távon én azt gondolom, hogy az idei év a román gazdaság számára sötét esztendő lesz. Nem tragédia, én nem vizionálok olyan sötét képet, mint a legpesszimistább elemzők, akik az ország fizetésképtelenségéről meg hasonlókról beszélnek, én ezt nem tartom valószínűnek. De azt, hogy az idei év a jobbik forgatókönyv szerint is nagyon gyenge év lesz gazdaságilag, ezt szerintem már bátran ki lehet mondani hangosan” – vetítette előre Rácz Béla Gergely.

Ez pedig egyebek mellett azzal is jár, hogy a kormány kénytelen lesz a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriába sorolt országokhoz hasonlóan 8 százalék feletti kamatot fizetni, amit utólag a polgárok fognak megfizetni.

„Miután a politikusok rövidtávú haszonszerzése által vezérelve a kormány évtizedeken keresztül felelőtlenül túlköltekezik, és most ráadásul nem is jöttek be a számítások, akkor nincs olyan csodával határos megoldás, hogy oké, holnaptól másképp csináljuk, de nem fog fájni. Fájni fog így is, úgy is” – összegzett Rácz Béla Gergely.

korábban írtuk

Borús kilátások: 5,09 lejre nőtt az euró árfolyama, gyors tempóban emelkedik a ROBOR szintje is

Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.