2011. február 08., 10:452011. február 08., 10:45
Stelu Platon, Maroshévíz polgármestere tegnap úgy nyilatkozott: nem érti, hogy a 20 ezer lakosú, megyei jogú város miért csupán 1,27 millió lejt kap a megyei tanácstól, miközben például Csíkkarcfalva községnek 2,5 milliót, Gyergyóditró számára 4,5 millió lejt irányoznak elő. „Elfogadhatatlan, hogy a megyei tanács intézménye évek óta mostohán bánik Maroshévízzel, Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke pedig soha nem válaszol a telefonhívásaimra. Felhívnám az elnök figyelmét arra, hogy Maroshévíz lakosságának 24 százaléka magyar nemzetiségű, és magyar nyelvű gimnázium is működik a városban” – nyilatkozta az Agerpresnek Stelu Platon. A polgármester szerint beszédes az is, hogy míg a megyei önkormányzat tavaly 1 millió eurót költött a termálfürdők korszerűsítésére, a hévízi tanács egyetlen centet sem kapott erre a célra.
Borboly az ülést követően azt nyilatkozta, a hévízi önkormányzat azért kapott viszonylag kevés pénzt, mert „kevés megfelelőképpen előkészített projektet nyújtott be”. A büdzsé elfogadását követően egyébként Kocs Ilona (MPP) megyei tanácsos is nehezményezte, hogy Székelyudvarhely csak 4,6 millió lejt kapott, míg Gyergyóremete község 8,2 millió lejes támogatásból gyarapíthatja a kasszáját. Kevésnek találta a leosztott összeget Bélbor (1,27 millió) és Salamás (1,15 millió) községek önkormányzata is.
A településeknek járó támogatások kapcsán a polgári pártot képviselő tanácsos, Árus Zsolt az ülésen elmondta, a pályázatok benyújtása alapján történő pénzleosztás nem a legmegfelelőbb, szerinte a megyei önkormányzatnak vissza kellene térnie az objektív kritériumok alapján történő büdzséosztásra. Thamó Csabával (MPP) közösen ugyanakkor kifogásolta a megyekép népszerűsítésére elkülönített összeget is.
„A késlekedést egy nézeteltérés okozta a frissen megnyert uniós alapok költségvetésbe foglalása miatt, de ugyanebből a késlekedésből kifolyólag lehetett ma költségvetésbe foglalni a megyei kórház onkológiai osztályának felszerelésére és felújítására szánt minisztériumi alapokat is – mondta a gyűlést követően Borboly Csaba. – Mindezek mellett annak is örvendek, hogy az MPP-frakció ma együttműködő volt, és támogatta a Hargita megye számára fontos határozatokat.”
A megyei tanácsosok döntése alapján idén is folytatódnak a falukép-, illetve műemlékvédelmi programok, és tovább ápolják a kapcsolatot a testvérmegyékkel meg a szórványközösségekkel. Négy nyertes turisztikai fejlesztési program kivitelezéséről is döntöttek, amelyeket a Regionális Operatív Program 5.3 tengelyéhez a turisztikai értékek népszerűsítése és a szükséges infrastruktúra létrehozása céljából nyújtottak be. Közéjük tartozott a Borvíz útja és a Székely kapu program, amelyek a turisztikai minisztérium támogatásával valósulnak meg.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.