A cégek is megsínylik az energiapiaci árrobbanást
Fotó: Jakab Mónika
A romániai vállalkozók több mint 34 százaléka elbocsátásokra készül a magas energiaszámlák miatt, 8 százalék pedig be is zárja a cégét – derül ki egy, a romániai kis- és közepes vállalkozások egyesülete (CNIPMMR) által készített felmérésből.
2022. február 15., 13:062022. február 15., 13:06
A közvélemény-kutatás során megkérdezett vállalkozók fele mondta azt, hogy 50 százalékkal nagyobb villanyszámlát kapott, harmaduk esetében a számla értéke a korábbi kétszeresére ugrott, és 15 százalékuknak 200 százalékkal többet kell fizetniük, mint az árrobbanás előtt. A cégvezetők mindössze 0,41 százaléka válaszolta azt, hogy nem nőtt a számla értéke.
Ami pedig a gázszámlákat illeti, 37 százalék számolt be 50 százalékos, 29 százalék 100 százalékos és csaknem 20 százalék 200 százalékos növekedésről. 5,4 százalék mondta azt, hogy nem kell mélyebben a zsebébe nyúlnia, mint korábban.
„Arra a kérdésre, milyen intézkedéseket terveznek, 76 százalék válaszolta azt, hogy csökkenti vagy elhalasztja a tervezett beruházásokat, aminek óriási hatása lesz a társadalomra és a gazdaságra, mivel a versenyképesség elvesztését jelenti. 50 százalék azt mondta, hogy csökkenti a cég tevékenységét, 38 százalék elhalasztja a digitalizációs programok megvásárlását, harmaduk számára pedig ez az időszak elbocsátásokkal fog járni. 8 százalék közölte, bezárja a vállalkozást.
– ismertette a szomorú helyzetet Florin Jianu, a szakmai szövetség elnöke.
Az energiaszolgáltatók lezárták a számlák újraszámolását, újabb hibákra nem kell számítani – jelentette ki csütörtökön Virgil Popescu energiaügyi miniszter.
A megkérdezett vállalkozók 17 százaléka 30 százalékot meghaladó, 42 százalék 10 és 30 százalék közötti, 19 százalék pedig 10 százalék alatti áremelésre készül. 20 százalék válaszolta azt, hogy nem drágított és nem is készül áremelésre az elkövetkező időszakban.
Két év járvány után a lakosság nem bírja el a drágításokat, egy millió ember volt kényszerszabadságon a pandémia miatt, a lakosság leszegényedett, a gazdaság meggyengült. Azonosítanunk kell, hova mennek ezek a pénzösszegek, amelyeket a számlákra kifizetünk, és azokra a vállalatokra, amelyek hasznot húznak vagy spekulálnak, 90 százalékos adót kell kiróni” – szögezte le Jianu.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) az eddigi 50.000 lej helyett ezentúl 200.000 lejig terjedő bírságot szabhat ki az árkorlátozásról és a drágulás kompenzálásáról szóló rendelet előírásait figyelmen kívül hagyó szolgáltatókra.
A vállalkozói szövetség elnöke azt javasolja, hogy egyes kkv-k is kerülhessenek be a sérülékeny fogyasztók sorába.
A szakmai szövetség egy IMM Prosumer program indítását javasolja a kormánynak, amely 400 kilowattos kapacitásúnál kisebb berendezések beszerzését támogatná.
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
szóljon hozzá!