Fotó: Kristó Róbert
Átláthatóbb, egyszerűbb közbeszerzési rendszer lehet Romániában, ha a parlament megszavazza az e heti kormányülésen már elfogadott közbeszerzési törvénycsomagot.
2015. október 30., 15:472015. október 30., 15:47
2015. október 30., 17:432015. október 30., 17:43
Ladányi László Zsolt, a közbeszerzésekkel foglalkozó országos hatóság főtitkára a Krónika megkeresésére elmondta, a héten elfogadott országos közbeszerzési stratégia kormányhatározattal érvénybe lép, viszont a négy tervezetet tartalmazó csomag parlamenti vitája még most kezdődik, és a törvényhozók számos módosítást eszközölhetnek.
A szakpolitikus emlékeztetett, hogy már tavaly új európai uniós irányelvek jelentek meg a közbeszerzéssel kapcsolatban, ezeket két éven belül kell belefoglalni az országos törvénykezésekbe, azt viszont a tagországokra bízták, hogy egy vagy több jogszabályt fogadnak el. Románia úgy döntött, négy tervezetet dolgoz ki, mert a visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy egyszerűsíteni kell törvényeket.
Négy tervezet
A jelenleg is érvényben levő jogszabályra általában az a panasz, hogy túl sok cikkelyt tartalmaz, amit túl sokszor módosítottak, ezért nehézkes az alkalmazása, mondta a szakember. A négy törvénytervezet éppen a könnyebb alkalmazhatóságot teszi lehetővé, az alkalmazási módszertan is érthetőbb lesz, a különböző útmutatókat pedig online fogják közzétenni, ecsetelte Ladányi László Zsolt.
A négy tervezet közül az első a klasszikus közbeszerzési törvény, de külön jogszabály mondja ki majd az ágazati beruházások, például a közlekedési vagy energetikai fejlesztések közbeszerzését, a harmadik törvény a koncessziókról szól, a negyedik pedig az óvásokat elbíráló hatóság tevékenységét szabályozza.
Ladányi kifejtette, a stratégia egyik hozadéka, hogy létrehoztak egy új intézményt, a közbeszerzéseket felügyelő hatóság és a pénzügyminisztérium közbeszerzéseket ellenőrző osztálya megszűnt, ezek helyett létrejött a Közbeszerzési Hatóság, ennek a rendszerét most alakítják. Azzal is egyszerűsítették a tevékenységét, hogy ezentúl nem fognak minden közbeszerzési dokumentációt előre leellenőrizni, hanem ezt csak szúrópróbaszerűen, vagy csak a fontos és nagy értéket jelentő közbeszerzések esetében teszik.
Nemcsak az ár számít
Jelentős módosítás lehet, hogy a legjobb ár – legjobb minőség (value for money) szempontot is figyelembe lehet majd venni a versenytárgyalások elbírálásánál, ami nem zárja ki, hogy végül mégiscsak a legkisebb árat ajánló céget választják ki.
„Ez nagyobb felelősséget jelent, de el kell jutnunk oda, hogy ezt felvállaljuk, hiszen igaz, hogy a legkisebb ár a legkevésbé támadható, nincsenek a kiválasztás során szubjektív tényezők, de ha hosszú távra tervezünk a minőséget is szem előtt kell tartani” – magyarázta a Hargita megyei politikus, aki egyúttal fontosnak tartja, hogy keresik a megoldást a közbeszerzési szakemberek képzésére, és az önálló szakmaként való elismertetésére, hiszen nagy felelősséggel járó munka, és a vidéki önkormányzatoknál nagyon kevesen foglalkoznak ezzel.
Az érintettek szerint előrelépés
Az új törvény mindenképpen előrelépést jelent – fogalmazta meg kérdésünkre Borboly Csaba. A Hargita megyei önkormányzat elnöke emlékeztetett, hogy eddig is két odaítélési feltétel volt, a legalacsonyabb ár és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat közül lehetett választani. „Sajnos mindenki az egyszerűbbet választotta, vagyis a legalacsonyabb árat, mert nehéznek, kikezdhetőbbnek tartotta a másikat. A legalacsonyabb ár most is megmaradt” – részletezte Borboly Csaba.
Szerinte a tervezetben előrelépést jelent az, hogy tartalmazza az EU-s irányelvben szabályozott lehetőséget, miszerint a hatóság közvetlenül fizethet az alvállalkozónak. Ez eddig nem volt lehetséges. „Ezt már 2014-ben be lehetett volna vinni az országos közbeszerzési törvénybe, mert akkor megelőzhették volna sok kis cég csődbe jutását” – szögezte le a tanácselnök.
Borboly Csaba abban bízik, hogy a parlamenti vita csak erősíteni fogja az új jogszabály előnyös előírásait. Mint mondta, amint a törvény életbe lép, a Hargita megyei önkormányzat készít egy összehasonlító táblázatot, kiemelve benne az előnyöket, változásokat, és átadja azt a Hargita megyei hatóságoknak, vállalkozóknak, alintézményeinknek. „Úgy értékelem, hogy ezzel az új törvénnyel megint EU-konformmá válnak a közbeszerzéseink. Reménykedve várjuk a végső változatot a parlamenti vita után” – összegezte az elöljáró.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!