2011. március 17., 08:532011. március 17., 08:53
A javasolt közös konszolidált társaságiadó-alap (KKTA) azt jelentené, hogy a vállalatok az „egyablakos ügyintézés” előnyeit kihasználva intézhetnék az adóbevallásukat, és konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket. A társaságiadó-kulcs meghatározása teljes mértékben a tagállamok szuverén joga maradna. Az uniós végrehajtó testület számításai szerint a KKTA révén a vállalkozások a megfelelési költségekből 700 millió eurót, a konszolidációval 1,3 milliárd eurót takarítanának meg. A tevékenységüket határon túlra kiterjeszteni szándékozó vállalkozásoknak további 1 milliárd euró lehetne a megtakarítása.
A határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok esetében jelenleg előfordulhat, hogy akár 27 különböző szabályrendszer alapján is kell adóalapot számítaniuk, és akár 27 különböző adóhatósággal is együtt kell dolgozniuk. Továbbá rendkívül bonyolult rendszer alapján kell dönteniük a vállalatcsoporton belüli tranzakciók adózásának mikéntjéről (transzferárazás), és nem tudják az egyik tagállamban keletkezett veszteségüket a másik tagállamban keletkezett nyereségükkel szemben elszámolni. Ez a helyzet a nagyobb vállalkozásokban hatalmas költségeket és bonyolult struktúrákat eredményez, míg a kisebb vállalkozásokat gyakran teljesen eltántorítja az EU-n belüli terjeszkedéstől.
Az egységes adóbevallás alapján a vállalat adóalapja egyedi képlet szerint kerülne megosztásra azon tagállamok között, ahol a vállalat tevékenységet folytat. A képlet három tényezőt venne figyelembe: az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok az adóalap rájuk eső részét a saját társaságiadó-kulcsuknak megfelelően megadóztathatják. A KKTA nem kötelező, csupán választható lenne a vállalatok számára. Azok a vállalatok, amelyek úgy találják, hogy előnyükre válna a harmonizált uniós rendszer, választhatnák azt, míg a többi vállalat a tagállami rendszerek szerint folytatná működését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!