2010. december 13., 09:122010. december 13., 09:12
Magyarország legkorábban 2019-ben csatlakozhat az euróövezethez, valószínűleg Lengyelországgal együtt, a román és a cseh euró pedig akár a 2020-as évekig is késhet, jósolták pénteken londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint az euróövezeti adósságválság miatt már nem is tűnik olyan vonzónak a valutauniós tagság ezen ország számára, mint korábban.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének szakértői nemrégiben már jelezték, hogy a 2010-es évtized végéig, illetve a 2020-as évekig kitolták a közép-európai országok eurócsatlakozási időpontjára adott előrejelzésüket, pénteken azonban részletes elemzéssel indokolták ezt a prognózist.
A ház az új elemzésben elismerte, hogy az általa jelenleg várt csatlakozási időpont öt évvel későbbi annál, amit még az idei év elején is jósolt, ám most már úgy látja, hogy számos akadály teszi „igen valószínűtlenné” a korábbi előrejelzésekben szereplő 2014–2015-ös csatlakozási dátumot. Romániát illetően a korábbi prognózis az euró 2018-as bevezetését valószínűsítette. Románia eredeti célkitűzése az euró 2014-es bevezetése volt, ám az utóbbi időben több szakértő, köztük Mugur Isărescu jegybanki elnök is kétségbe vonta ezen határidő realitását.
A JP Morgan citybeli szakértői az előrejelzés felülvizsgálatának fő okai között említették a közép-európai országcsoport eurólelkesedésének csökkenését, valamint „az euróövezet életképességét fenyegető kihívásokat”. Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedtek, hogy az euróövezet felbomlásának kockázata ugyan „minimális”, ám „semmiképpen sem zéró, és valószínűleg növekszik”.
Az euróövezet felbomlásának esélyeit más nagy londoni házak sem tartják már zérónak. A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég nemrégiben kiadott elemzése szerint az euróövezet jövőbeni sorsát nem feltétlenül politikusi döntések, hanem inkább „az óriási piaci nyomások” dönthetik majd el, és emiatt „most már 50 százalék fölé emelkedett” annak az esélye, hogy valutaunió szerkezeti felépítésében öt éven belül „valamilyen változás” bekövetkezik. A Capital Econimics által vázolt forgatókönyvek között szerepelt a részleges vagy teljes felbomlás is. A cég szerint ha egyetlen kis gazdaság – például Görögország vagy Írország – rendezett körülmények között távozik, annak viszonylag csekély hatásai lennének.
A Capital Economics által lehetségesnek nevezett forgatókönyvek között szerepelt azonban, hogy az első kilépőt továbbiak követik, sőt az is, hogy Németország távozik, és „magával visz” néhány más tagállamot, kettéosztva az euróövezetet északi és déli, vagy központi és perifériális térségekre. A cég szerint e két utóbbi forgatókönyv megvalósulása gyorsan elvezethetne az euróövezet teljes széteséséhez. A JP Morgan pénteki londoni elemzése szerint az euróövezeti csatlakozás iránti lelkesedés nem csupán a közép-európai hármak körében csökken: érzékelhető a gyors euróövezeti bővítés készségének hanyatlása az uniós hatóságok részéről is. Ez nem meglepő, miután a vezető euróövezeti tagállamok már felvetették, hogy nem volt-e hiba megengedni egyes országok csatlakozását a felvételi kritériumok – mindenekelőtt a közadósságszinttel kapcsolatos előírások – teljesítése nélkül.
A JP Morgan londoni szakértői közölték: nem hiszik, hogy a felvételi kritériumokat megváltoztatnák csak azért, hogy a potenciális tagjelölteket kívül tartsák a valutaunión. A szabályok esetleges szigorúbb értelmezése, vagy szankciókkal történő betartatása azonban hátráltathatja a közép-európaiak eurócsatlakozási erőfeszítéseit – vélekedtek a cég elemzői. Az euróövezeti – mindenekelőtt a görögországi – szuverén adósságproblémák más nagy londoni házak szerint is nehezíthetik a közép-európaiak euróövezeti belépését.
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlegének egy korábbi jóslata szerint a görög tapasztalatok nyomán az uniós pénzügyi hatóságok ezután várhatóan már csak akkor járulnak hozzá új tagállamok euróövezeti csatlakozásához, ha a tagjelöltek „a második tizedesjegyig” teljesítik az összes maastrichti feltételt. A JP Morgan pénteki londoni elemzése szerint a GDP-arányos közadósságráta 60 százalékos felső tűréshatárának szigorú alkalmazása Magyarország eurócsatlakozási esélyeit rontaná leginkább.
A magyar közadósságráta várhatóan fokozatosan csökkenni fog a következő években, ám valószínűtlen, hogy a 2010-es évtized vége előtt visszasüllyedne a tűréshatárig, írták a cég londoni elemzői. A JP Morgan szerint az eurócsatlakozás gazdasági ösztönzői Magyarország esetében a legerősebbek az említett országok közül, tekintettel a jelentős devizaalapú hitelállományra, a legutóbbi magyar gazdaságpolitikai lépések mégis arra vallanak, hogy a valutauniós belépés Magyarországon is most már a korábbinál „kevésbé sürgető célkitűzés”.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint az Unió (saját hatáskörén belül) nem támogatta eredményesen az állami nyugdíjakat kiegészítő és az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelméhez hozzájáruló kiegészítő nyugdíjak kifejlesztését.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.