„A schengeni tagság mindenkinek jó. A gazdaság szereplőinek különösen. Megkönnyíti számukra az áruforgalmat, ami költségcsökkenéssel jár. Ma még nem tudjuk felmérni, hogy a csatlakozás eurómilliókban vagy eurómilliárdokban mennyit jelent” – mondta az RMDSZ elnöke.

korábban írtuk

Kelemen optimista Románia schengeni csatlakozása ügyében, Iohannis szerint Bukarest nem tervez „bosszút”

Kelemen Hunor arra számít, hogy Románia a szárazföldi és vízi határaival 2023 január elsejétől, a repülőtéri határátkelőivel pedig március elsejétől beléphet a schengeni térségbe; Románia miniszterelnök-helyettese erről aradi sajtótájékoztatóján .

Szimbolikus lépés is

A hétvégi, marosvásárhelyi II. Erdélyi Gazdasági Fórumot köszöntő Potápi Árpád Jánost, a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárát is megkérdezték arról, milyen előnyt jelentett a romániai vállalkozóknak, az erdélyi magyaroknak Románia schengeni csatlakozása.

„Ez egy szimbolikus lépés is, amelynek már régen meg kellett volna történnie. Romániának helye van ebben az övezetben. Magyarország számára ez azért is fontos, mert jelentős magyar nemzeti közösség él Romániában, Erdélyben, akik az Unión belül másodrendű állampolgároknak minősülnek Románia schengeni tagságának hiánya miatt” – hangsúlyozta a politikus.

Ugyanakkor Potápi Árpád János is arra hívta fel a figyelmet, hogy

„Ezáltal a gazdaság fejlődését is gátolta, gátolja ez a közöttünk lévő határ. Nagyon remélem, hogy Románia schengeni csatlakozásával a magyar vállalkozók kapcsolatrendszere, kapcsolattartása is erősödik” – szögezte le az államtitkár.

korábban írtuk

Szétbomlottak a globális láncok – A háború okozta válság a központi téma az Erdélyi Gazdasági Fórumon

A háború okozta válságra az összefogás, a kreativitás és a regionális építkezés jelenthet kiutat – hangoztatták szombaton Marosvásárhelyen az erdélyi magyar vállalkozók együttműködésének erősítését szolgáló, második alkalommal megrendezet

Költséges a várakozás

Nagy Zsolt marosvásárhelyi vállalkozó – aki korábban az RMDSZ színeiben távközlési miniszteri tisztséget is betöltött a bukaresti kormányban – úgy gondolja, a romániai politikum mulasztása és az Európai Unió vezetésének hanyagsága is egyben, hogy Románia még nem része Schengennek.

„Időnként többnapos, de minimum többórás késéssel vagyunk kénytelenek számolni. Azt képzeljük el, hogy azoknak teherautóknak, amelyeket ott látunk a román–magyar határon a hat kilométeres kamionsorban, minden egyes percük pénzbe kerül, és ez a pénz az áruértékesítési lánc folyamán megjelenik, azaz valaki ezt megfizeti. Vagy a vállalkozónak kell ezt bevállalnia, vagy a végfelhasználó, tehát a vásárló fogja megfizetni ennek a várakozásnak a költségét” – hangsúlyozta Nagy Zsolt.

Radu Dinescu, a közúti fuvarozók szakmai érdekvédelmi szervezetének főtitkára fogalmazott úgy nemrég az Economedia portálnak, hogy a Mercedes korábbi és a BMW jelenlegi magyarországi terjeszkedésének is köze van a schengeni övezethez, amelynek Magyarország része, Románia viszont nem. Ezzel kapcsolatban Nagy Zsolt azt mondta,

„De nemcsak ezt. Azt is, hogy milyen infrastruktúra van, milyen humánerőforrással rendelkezik az illető ország, milyen stabil közélettel rendelkezik, milyen a politikai klímája. Ezek azok a területek, amelyeken Romániának még sokat kell tanulnia és tennie annak érdekében, hogy egyrészt stabilitást, másrészt befektetőbarát környezetet biztosítson. Ebben a schengeni csatlakozás egy pluszt jelenthet” – hangoztatta a vállalkozó.

korábban írtuk

Iohannis szerint Románia több mint egy évtizede teljesítette a schengeni csatlakozás technikai feltételeit

Románia 2011 óta teljesítette a schengeni csatlakozás valamennyi technikai feltételét, és fontos, hogy az állampolgárai élvezzék a személyek szabad mozgásának előnyeit – hangsúlyozta Klaus Iohannis pénteken.