Fotó: Presidency.ro
Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.
2022. október 12., 18:352022. október 12., 18:35
2022. október 12., 18:442022. október 12., 18:44
Hollandia elvileg nem ellenzi Románia schengeni csatlakozását, ám elvárja, hogy az ország teljesítse a szükséges feltételeket – jelentette ki szerdán Mark Rutte holland miniszterelnök a Brassó megyei Nagysinken. A holland kormányfő hivatalosan azért érkezett az országba, hogy Klaus Iohannis román elnök és Nicolae Ciucă miniszterelnök társaságában meglátogassa a nagysinki katonai támaszponton állomásozó NATO-harccsoport keretében szolgáló holland katonákat, ugyanakkor román részről a legfontosabb várakozás az ország schengeni csatlakozásáról szóló egyeztetésekhez fűződött. Hollandia ugyanis utolsó EU-tagként ellenzi Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetbe, a bukaresti illetékesek pedig abban reménykedtek, hogy sikerül eloszlatni a holland aggályokat.
Kijelentette, a következő lépésekhez meg kell várni, milyen eredményeket mutat fel az igazságügyi reform uniós nyomon követését szolgáló Együttműködési és Megfigyelési Mechanizmus (CVM) keretében összeállított jelentés.
A téma kapcsán Klaus Iohannis államfő megjegyezte: politikai döntés születik majd, ezért nem érdemes jóslatokba bocsátkozni a csatlakozás lehetséges időpontjával kapcsolatosan. Kifejtette, keresik a lehetőséget, hogy minél hamarabb sikerüljön elérni a csatlakozást, és nem tekintik elképzelhetőnek a kudarcot.
Hozzátette, az EU bizonyítékokat akar látni, hogy az ország minden feladatot elvégzett, ezért még sok munkára van szükség a feladatok teljesítéséhez.
Nicolae Ciucă miniszterelnök a téma kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia schengeni csatlakozása Hollandia számára is gazdasági előnyökkel járna.
Mint ismeretes, az EU-ba 2007-ben felvett Romániának már 2011-ben csatlakoznia kellett volna a schengeni övezethez, azonban több nyugat-európai tagállam – elsősorban Hollandia, Finnország, Franciaország és Németország – ezt folyamatosan halogatta, arra hivatkozva, hogy Romániában még mindig súlyos gondot jelent a korrupció, illetve az utóbbi években az igazságügyi reform elmaradására hivatkoztak.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament ugyanakkor már többször is megállapította, hogy az ország teljesíti a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez való csatlakozás technikai feltételeit, vagyis megfelelő hatékonysággal védi az EU külső határait.
Hajókkal „megvásárolt” csatlakozás?
A Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) éppen egy nappal Mark Rutte holland kormányfő romániai látogatása előtt jelentette be, hogy a holland Damen cégtől vásárol két többfunkciós hajót a tűzoltóság számára. A szerződést kedden délután írták alá a felek. Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár elmondta, hogy az egyik hajó 20, a másik pedig 23 millió euróba kerül. A hajók kereső, mentő és tűzoltási feladatok ellátására szolgálnak. A katasztrófavédelem még júliusban írta ki a közbeszerzési eljárást a hajók beszerzésére, a pályázatra csak a Damen jelentkezett, amely Romániában, galaci hajógyárában építi meg őket. A hajók megvásárlását európai uniós forrásokból finanszírozzák. A tranzakció kapcsán felmerült, hogy azzal Bukarest Hollandia jóindulatát próbálja „megvásárolni”, mivel a holland kormány továbbra is ódzkodik attól, hogy áldását adja Románia schengeni csatlakozására.
Nincs készülőben háború Romániában, és senkit nem visznek el katonának – jelentette ki pénteken Ionuț Moșteanu védelmi miniszter, a közösségi médiában terjedő álhíreket cáfolva.
A roncsautóprogram módosított pályázati útmutatója szerint idén 18 500 lejjel támogatja az állam az elektromos és a hidrogén üzemanyagcellás autók vásárlását.
Románia gazdasági helyzete annyira súlyos, hogy bárki is kerüljön hatalomra és bárki is legyen a miniszterelnök, ha Ilie Bolojan „holnap távozik”, akkor is meg kell hozni a szükséges intézkedéseket – jelentette ki Cătălin Drulă.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter azokra a felvetésekre reagált, amelyek szerint a közüzemi és egyéb szolgáltatók 21 százalékos áfát alkalmaztak a júliusi fogyasztásra, noha az áfamelés csak augusztus 1-től lépett érvénybe.
A Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 18 perckor az olténiai Gorj megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A kötelező heti óraszám kettővel történő megemelése után a tanárok mintegy 98,6 százaléka ugyanabban az iskolában marad, 1,4 százalékuk pedig más tanintézetekben is fog tanítani – közölte pénteken az oktatási minisztérium.
Népszavazást követel Anamaria Gavrilă, a Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke arról, hogy Románia támogassa-e feltétlenül Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ahogy azt csütörtökön a védelmi minisztérium közölte.
A gazdasági minisztérium a bírósághoz fordult, amiért az Országos Sóipari Társaság (Salrom) részvényeseinek közgyűlése megtagadta a vállalat igazgatótanácsi tagjainak menesztését – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Radu Miruță.
Őrizetbe vette csütörtökön a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Radu Cristian mangaliai polgármestert.
A külföldi munkaerő alkalmazása nem a román állampolgárok rovására történik, hanem végső megoldást jelent a helyi munkaerő-hiányra – figyelmeztet a Munkaerő-importőrök Szövetsége (PIFM).
4 hozzászólás