A gazdasági növekedés kihat az emberek jövedelmére és vagyongyarapodására, azonban egyre mélyül a különbség a legszegényebbek és leggazdagabbak között, ennek mértéke meghaladja az uniós átlagot – jelentette ki Valentin Lazea.
2016. március 10., 16:142016. március 10., 16:14
2016. március 10., 17:112016. március 10., 17:11
A Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdászának nyilatkozata olyan kontextusban hangzott el, hogy szerdán az Európai Bizottság a Romániáról szóló országjelentésben arra hívta fel a figyelmet, Románia élen jár az Európai Unióban a gazdasági növekedés tekintetében – de ezzel egyidőben a szegénységi toplista élén is ott találjuk, „ami arra világít rá, hogy a bővülés nem válik a polgárok hasznára, így az Európai Bizottság azt nem tudja bátorítani”.
Lazea ennek kapcsán azt mondja, nem igaz, hogy a gazdasági növekedés nem látszik meg a lakosság életszínvonalán, hiszen nem lehet összehasonlítani annak mostani szintjét a 10–15 évvel ezelőttivel. „Az egyenlőtlenség nőtt. Nálunk a legnagyobb európai uniós viszonylatban. Az első 20 százalék és az utolsó 20 százalék között az arány 7,2 az egyhez, miközben az uniós átlag öt az egyhez. Gondban vagyunk. Az egyenlőtlenség nagy, és egyre nő, az emberek pedig ezt látják, és ellenzik” – magyarázta a jegybank vezető közgazdásza.
Rámutatott továbbá, hogy a romániai fizetések továbbra is alacsony szinten mozognak, mivel ez az ország egyetlen előnye a környező országokkal szemben, hiszen az állam nem teremt olyan kedvező feltételeket a befektetőknek, mint amilyen a jó minőségű infrastruktúra, a fejlett kutatás-fejlesztés, illetve a stabil és előrelátható gazdasági helyzet lenne.
Az országjelentés kapcsán Lazea úgy fogalmazott, hogy az egyszerre mutat rá a pozitív dolgokra és a kockázatokra. A kockázatok közül egyebek mellett a hitelecseretörvényhez hasonló kezdeményezéseket említette. A jegybanki szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a román gazdaság növekedését nem fiskális és monetáris politikákkal lehet a jövőben stimulálni, a további bővüléshez szerkezeti reformokra lesz szükség, ezek segítségével szerint a jelenlegi 2,8–3 százalékos éves növekedést 4,5-5 százalékra lehetne feltornázni. „Ez nehéz, erőfeszítéseket igényel, nem hoz szavazatot, de – ahogyan arra az Európai Bizottság is palástolva felhívja a figyelmet – Romániában már nincs tér monetáris és fiskális serkentőkre” – szögezte le Valentin Lazea.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!