Mintegy 30 ezer közalkalmazott szüntette be kedden egy órára a munkát. Az általános sztrájktól sem riadnak vissza.
A kolozsvári városháza több mint ezer alkalmazottja lépett kedden reggel egyórás figyelmeztető sztrájkba, a személyzet egy órával később kezdte csak meg a munkát, addig a polgárokat be sem engedték az épületbe. Valer Suciu, a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FNSA) elnöke – aki egyben a kolozsvári városháza Civitas Szakszervezetének elnöke is – kedden reggel a Mediafax hírügynökségnek ismételten leszögezte, hogy a közigazgatásban dolgozóknak több követelésük is van, és amennyiben ezekre nem születik megoldás, meghatározatlan időre általános sztrájkba lépnek.
„Országszerte mintegy 30 ezer közalkalmazott és szerződés alapján foglalkoztatott személy szüntette be a munkát a polgármesteri hivatalokban, megyei tanácsoknál, illetve az ezeknek alárendelt intézményeknél. Van egy sor követelésünk, várjuk, hogy tárgyalásra hívjanak a kormányhoz, és amennyiben követeléseinkre nem születik megoldás, július 12-én egynapos általános sztrájkot hirdetünk, július 19-étől pedig meghatározatlan időre általános sztrájkba lépünk\" – hangsúlyozta Suciu. Elmondása szerint Kolozs megyében a megyei önkormányzat és több községi polgármesteri hivatal alkalmazottai is beszüntették a munkát.
Ugródeszka a közigazgatás
Kovászna megyében csaknem hatszáz köztisztviselő csatlakozott kedden az egyórás sztrájkhoz, a megyei önkormányzat, Sepsiszentgyörgy, Barót, Kovászna, Bodzaforduló és 14 vidéki polgármesteri hivatal alkalmazottai vállalták, hogy az egy óra munkabeszüntetést levonják a fizetésükből. Ferencz Lajos, a Nova Vita szakszervezet vezetője elmondta, a háromszéki tiltakozók közel fele minimálbérért dolgozik. Rámutatott: a helyi és a központi közigazgatásban dolgozók fizetése között indokolatlanul nagyok a különbségek. A szakszervezeti bizalmi ugyanakkor hangsúlyozta, az esetek többségében az önkormányzatok vezetői, a polgármesterek jogosnak tartják a követeléseiket.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester eközben úgy fogalmazott, nem is érti, miért nem szerveztek korábban megmozdulásokat, hiszen az alacsony fizetések miatt a jó szakemberek gyakran csak ugródeszkának használják a közigazgatást, amint jobban fizetett állást találnak, azonnal továbbállnak. „Maximálisan egyetértek a mai figyelmeztető sztrájkkal. A közalkalmazottak fizetését a George Orwell Állatfarmjából ismert gondolat jellemzi: mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél. Megint az történt, ami Romániában túl gyakran történik meg: Bukarestben jó alaposan megemelték a közalkalmazottak fizetését, a provincia, ahogy a fővárosban szoktak fogalmazni, pedig valahogy kimaradt – fejtette ki a témában Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, emlékeztetve, hogy a prefektúra munkatársait ellenben nem felejtették el.
Szatmár nem csatlakozott
A szatmárnémeti közalkalmazottak, bár szakszervezeti tagok, nem csatlakoztak a keddi országos akcióhoz. „Úgy ítéljük meg, hogy a 20-as számú sürgősségi kormányrendelet pozitív hatású lesz, és úgy döntöttünk, a helyzet tisztázásáig nem szakítjuk meg a munkát. Lássuk, hogy haladnak a tárgyalások\" – jelentette ki a Vocea Transilvaniei hírportál kérdésére Florin Maier szakszervezeti vezető. Arra a kérdésre egyelőre nem tudott válaszolni, hogy az esetleges általános sztrájkhoz csatlakoznának-e majd. „Szolidárisak vagyunk kollégáinkkal\" – szögezte le Maier.
Részmegoldásokról beszélnek
Dragoș Pîslaru, a munkaügyi tárca vezetője pedig váltig állítja, hogy a rendelet részben orvosolja a felsorolt gondokat, ám – mint kedden hangsúlyozta – a 25 százalékos béremelésről, az étkezési utalványok és üdülési csekkek biztosításáról még további tárgyalások szükségesek. Elsősorban azért is, mert a miniszter szerint jelen pillanatban azt sem lehet pontosan tudni, hogy mekkora bérek vannak a közszférában. Mint Pîslaru hangsúlyozta, a 20-as rendelet haszonélvezői sorában a negyedikek a helyi közigazgatásban dolgozók, összesen 372,9 millió lejt irányoz elő számukra pluszban a jogszabály.
A szakszervezetek azon kérésére, hogy azok a polgármesteri hivatalok és megyei közgyűlések, amelyek anyagilag jól állnak, biztosíthassák alkalmazottaik étkeztetését, és adhassanak nekik üdülési csekket, a munkaügyi miniszter azt mondta, nagyon világosan tisztázni kell, hogy mit jelent az, hogy megengedhetik maguknak, és megoldást kell keresni arra, hogy ne alakuljanak ki hatalmas eltérések a különböző egységek között. „A romániai közigazgatási egységek fele a folyó kiadásait sem tudja fedezni bevételeiből\" – hangsúlyozta Dragoș Pîslaru.
Amint arról beszámoltunk, a szakszervezetiek hétfőn közleményben jelezték, hogy másnap egy órával később kezdik el a munkát, miután a szakszervezet elindította a kollektív munkakonfliktust, Dragoș Pîslaru munkaügyi miniszterrel viszont a múlt heti találkozón sem sikerült megállapodásra jutniuk. Az FNSA szerint a romániai helyi közigazgatásban dolgozók a legrosszabbul fizetett és leginkább diszkriminált közalkalmazotti kategóriát alkotják, hiszen többségük minimálbérért vagy annál csak némileg nagyobb fizetésért (bruttó 1250 lej havonta) megy be nap mint nap dolgozni.
A szakszervezetek követelik a köztisztviselők és helyi közigazgatási alkalmazottak 25 százalékos béremelését és étkezési utalványok biztosítását minden alkalmazott számára, ahol ezt a költségvetési források lehetővé teszik, mert így nem áll fenn diszkrimináció az erre jogosultak és nem jogosultak között. A sztrájkolók ugyanakkor kérik, hogy a helyi közigazgatásban dolgozók is kapjanak üdülési csekket.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!