Fotó: Agrárminisztérium
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
2024. február 15., 16:272024. február 15., 16:27
2024. február 15., 17:382024. február 15., 17:38
Az Európai Unió tagországaiban élő mezőgazdasági termelők 2024-ben könnyítést kapnak Brüsszeltől a számukra leginkább fájó előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál. A feburár 14-től életbe lépett uniós rendelet felfüggeszti a korábbi GAEC-8 név alatt elhíresült környezetvédelmi szabályozást, amely kimondta, hogy 2024. január elsejétől a tíz hektár fölötti birtoknagysággal rendelkező gazdák szántóterületeik 4 százalékát műveletlenül kell hagyják.
ezen a területen a gazdák nitrogénmegkötő növényeket – borsót, lencsét, babot – termeszthetnek, vagy ennek kiváltásaként másodnövény-kultúrát vethetnek az év során termesztett két főnövény közé, amit állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagországaiban tüntető gazdák többek között a környezetvédelmi csomagok felülbírálását és eltörlését követelték az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor számos uniós tagállam – közöttük Románia és Magyarország mezőgazdasági szaktárcavezetői –
A február 14-én hatályba lépett uniós rendelet visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes, és egy évre szól, 2024. december 31-ig.
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.
A környezetvédelmi kritériumok kerülnek előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban. A május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok és falugazdászok is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korábbi 2,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette a román bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisát a hétfőn közzétett tavaszi gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság.
A befektetők kedvezően fogadták Nicuşor Dan független jelölt választási győzelmét.
Az idei év első négy hónapjában 2214 cég jelentett fizetésképtelenséget, 12,35 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában, amikor 2526 esetet regisztráltak – közölte hétfőn a cégbíróság (ONRC).
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!