Fotó: Agrárminisztérium
Egy évre szól a február 14-től életbe lépett, és visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes uniós rendelet, amely felfüggeszti a mezőgazdasági területek egy részének kötelező parlagoltatásáról szóló korábbi uniós előírásokat.
2024. február 15., 16:272024. február 15., 16:27
2024. február 15., 17:382024. február 15., 17:38
Az Európai Unió tagországaiban élő mezőgazdasági termelők 2024-ben könnyítést kapnak Brüsszeltől a számukra leginkább fájó előírás, a kötelező parlagoltatás új szabályainál. A feburár 14-től életbe lépett uniós rendelet felfüggeszti a korábbi GAEC-8 név alatt elhíresült környezetvédelmi szabályozást, amely kimondta, hogy 2024. január elsejétől a tíz hektár fölötti birtoknagysággal rendelkező gazdák szántóterületeik 4 százalékát műveletlenül kell hagyják.
ezen a területen a gazdák nitrogénmegkötő növényeket – borsót, lencsét, babot – termeszthetnek, vagy ennek kiváltásaként másodnövény-kultúrát vethetnek az év során termesztett két főnövény közé, amit állati takarmányként vagy zöldtrágyaként lehet hasznosítani.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió tagországaiban tüntető gazdák többek között a környezetvédelmi csomagok felülbírálását és eltörlését követelték az Európai Bizottságtól. Ugyanakkor számos uniós tagállam – közöttük Románia és Magyarország mezőgazdasági szaktárcavezetői –
A február 14-én hatályba lépett uniós rendelet visszamenőleges hatállyal január 1-től érvényes, és egy évre szól, 2024. december 31-ig.
Az Európai Bizottság részéről megszületett az első konkrét válasz a gazdák követeléseire: a tagállamoknak elküldött levelében az uniós kormány azt javasolja, halasszák el a termőföldek parlagoltatását előíró GAEC 8 környezetvédelmi csomag alkalmazását.
A környezetvédelmi kritériumok kerülnek előtérbe az idéntől elindult új, ötéves európai uniós költségvetési ciklus agrártámogatásaiban. A május 31-ig kérvényezhető APIA-támogatások igénylésébe besegítenek a helyi önkormányzatok és falugazdászok is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!