2012. szeptember 03., 09:202012. szeptember 03., 09:20
– Néhány hete áll a Kovászna megyei kereskedelmi és iparkamara élén, milyenek az első benyomásai?
– Arra a következtetésre jutottam, hogy a kamara sürgős átszervezésre szorul. Az infrastruktúra elavult, muzeális számítógépeink vannak, holott a kereskedelmi kamaránál elsődleges a gyors és hatékony információáramlás. Azt tapasztaltam, hogy az információknak csak egy része, és az is késve jutott el a tagokhoz. A kamararendszerből és a különböző külképviseletekről rengeteg ajánlat, kereskedelmi információ befut a Kovászna megyei kamarához, meglátásom szerint ezeket azonnal továbbítani kell, nem elég havonta egyszer egy hírlevelet kiküldeni.
Másrészt nem jutottunk el minden vállalkozóhoz, Kovászna megyében közel ötezer kereskedelmi társaság működik, a kamarának viszont mindössze 300 tagja van, vagyis a cégek mintegy 8 százaléka. A meglevő tagok adatbázisa is hiányos, az elektronikus levélcímek régiek, a küldeményeink egy része nem jutott el a címzettekhez. Úgy láttam, ellentmondás volt a kamara szerepe és a gyakorlati tevékenysége között, éppen azért, mert az információáramoltatás nem működött megfelelően.
– Hogy látja, mi a kamara szerepe, és az országos hálózaton belül a háromszéki szervezet tud-e többet nyújtani?
– A kereskedelmi és iparkamarának a vállalkozók érdekvédelmi szervezetének kell lennie, a különböző hatóságokkal, önkormányzatokkal partnerségben arra kell törekednie, hogy a gazdaságot fellendítse. A kereskedelmi kamarák rendszere nem piramisszerűen áll össze, minden területi szervezet autonóm, az országos kamarának pedig koordináló és nem fölérendelt szerepe van. Ebből következik, hogy vannak olyan megyei szervezetek, amelyek nagyon jól működnek, és vannak, melyek kevésbé. Például a Kovászna megyei kamara hat alkalmazottat foglalkoztat, míg Bákó vagy Brassó megyében a munkatársai száma meghaladja a százat. Ez természetesen a megyék gazdasági potenciáljától is függ, hiszen a kamara elsősorban a tagdíjakból fedezi a működését. Azonkívül a tevékenységet is a lehetőségek és az igények határozzák meg, de rengeteg praktikus segítséget nyújthatunk, például jogi tanácsadást, vagy éppen öszszeállíthatjuk a cégalapításhoz szükséges iratcsomót.
– Milyen konkrét tervekkel fogott hozzá a munkához ?
– Újraindítanám a kereskedelmi bíráskodást, ami korábban működött, majd valamiért leállt. A gazdasági szereplők közötti vitákat jobban megérti a kamara, mint egy törvényszék, azonkívül olcsóbban és gyorsabban le tudja zárni ezeket. Ha ezt sikerül újraindítani, a vállalkozók az egymás közötti szerződésekben nem azt írják majd, hogy az esetleg felmerülő vitás kérdésekben a törvényszék dönt, hanem hogy a kamara hoz ítéletet. Aktívan részt kell vennünk a román árutőzsde működésében, hiszen ennek a kamarák a partnerei, és ez is sok megyében nagyon jól működik.
A tőzsdén lehet vásárolni és eladni, ha például tűzifát vagy burgonyát keresnek, a háromszéki cégeknek versenyképes ajánlataik vannak, de ha aktívan részt veszünk a tőzsdézésben, a Kovászna megyei cégek is beszerezhetik a börzéről mindazt, amire szükségük van. Be szeretném továbbá indítani a kis cégeknek a jogi tanácsadást, hiszen ezek nem engedhetik meg maguknak, hogy jogtanácsost foglalkoztassanak. Persze ennek a szolgáltatásnak meg kell találnunk a határait, hiszen mindent nem tudunk majd felvállalni, de az már biztos, hogy ha alaptalanul megbüntetik a vállalkozót, segítünk megírni a fellebbezést.
Parlamenti képviselőként is azért lobbiztam, hogy a különböző ellenőrző szervek ne lehetetlenítsék el a kisvállalkozók működését: első tévedéskor inkább igazítsák útba, és csak másodszor büntessék meg. A költségvetési intézmények az adófizetők pénzéből élnek, ha a vállalkozások nem működnek és nem adóznak, a pénzügy, a munkaügy, a tűzoltóság sem él meg. Ezért fontosnak tartom, hogy mindig felemeljük a szavunkat, ha túlkapásokat tapasztalunk az ellenőrzők részéről. Tervezem ugyanakkor, hogy a sepsiszentgyörgyi és a háromszéki önkormányzatokkal partnerségben létrehozzuk a Kovászna megyei vállalkozók interaktív adatbázisát. Erre azért van szükség, hogy jobban megismerjük egymást, tartsuk a kapcsolatot, és ha valakinek szegre van szüksége, ne Bákó megyéből vásároljon, ha Háromszéken valaki ugyanolyan jó minőségűt gyárt.
– Hogyan diagnosztizálná a háromszéki gazdaságot?
– Azt látom, hogy a gazdasági válság hatására volt egy 20 százalékos visszaesés, majd megállt a hanyatlás. Ösztönözni kell az új vállalkozások alapítását, befektetőket kell vonzani a térségbe, de ennél is fontosabb a meglevő vállalkozások megtartása és segítése. Ki kell építeni az erős középosztályt, ezért sok kis- és közepes vállalkozóra van szükség, hiszen ha csak egy-két mamutcég működik, több ezer ember megélhetése kerülhet veszélybe, ha valami történik velük.
Ha meglesz Vidombákon a repülőtér, ha megépül az autópálya, lehetnek nagy változások a megye gazdasági életében. Egyelőre azt látom, hogy a kisvállalkozásokat kell erősíteni. A székely mesterek mindig híresek voltak a szakértelmükről, megbízhatóságukról, erre lehet építeni. Például lehet valakinek egy kis csoportja, amelyik faburkolatot készít, de azt kimagasló minőségben, és akkor hamar elmegy a jó híre. A vendéglátásban, a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben is van lehetőség, ám a legfontosabbnak azt tartom, hogy figyeljünk oda arra, ami van, vigyázzunk a meglevő vállalkozásainkra. n
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.