Ha elengedik a rossz adófizetők büntetőkamatát, akkor a méltányosság jegyében jutalmazzák kedvezményekkel a jó adófizetőket – javasolta Édler András a pénzügyminisztérium társadalmipárbeszéd-bizottságának e heti ülésén.
2015. október 06., 22:042015. október 06., 22:04
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkmara elnöke az országos kamarát képviseli a bizottságban, lapunknak elmondta, az e heti ülésen az a kezdeményezés volt napirenden, hogy a pénzügyminisztérium eltörölné a büntetőkamatokat azoknak a cégeknek, amelyek megadott határidőre befizetik a tartozást és a késedelmi kamatokat.
Édler a bizottság ülésén kifejtette, csak abban az esetben támogatja a javaslatot, ha ezzel párhuzamosan azoknak is nyújtanak kedvezményeket, akik időben törlesztik az adókat. „Rossz üzenete van, ha csak azokat támogatjuk, akik késnek az adófizetéssel, és azok, akik pontosan törlesztenek, nem részesülnek semmilyen kedvezményben. Ezzel a nem fizetést bátorítjuk” – fogalmazta meg a gazdasági szakember.
A sürgősségi rendelet tervezetében az szerepel, hogy a büntetőkamat eltörlésének lehetősége nem vonatkozik azokra a vállalkozásokra, amelyek fizetésképtelenek. Édler ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy részesülhessenek a kedvezményben, ha kilépnek a fizetésképtelenség védelméből.
A Kovászna megyei kamara elnöke azt mondja, a bizottságban mindenki egyetértett javaslataival, ám az ott megfogalmazott vélemények nem kötelező, csak konzultatív jellegűek. A pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosságra hozott tervezet szerint azoknak az adófizetőknek, akik szeptember 30-áig elmaradást halmoztak fel az államkassza felé, eltörlik a büntetőkamatot, ha jövő év márciusáig kifizetik a tartozást, és június végéig a késedelmi kamatokat.
A másik feltétel az lenne, hogy a büntetőkamat eltörlésére vonatkozó kérés leadásának pillanatában minden adóbevallást be kell nyújtani. Jelenleg a rossz adófizetők késedelmi és büntetőkamatot is fizetnek, mind a kettőt a késlekedés függvényében az alaptartozás százalékaként számolják ki. A pénzügyminisztérium szerint ez a sürgősségi rendelet ösztönözné az adófizetést, és csökkentené az állami kinnlevőségeket.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátotta azt a mechanizmust, amellyel július 1-jétől, a villamosenergia-piac liberalizációját követően támogatni kívánja az energiafogyasztókat.
A közalkalmazottaknak járó úgynevezett antennapótlékot fix összegben, nem bérarányosan kellene megállapítani, mivel nem a bérszinthez, hanem a munkakörülményekhez kell igazodnia – jelentette ki Simona Bucura-Oprescu munkaügyi miniszter.
Miközben a hiány lefaragását célzó intézkedéscsomag kidolgozása közben a politikai alakulatok tárgyalásain szó esik többek között az áfa emeléséről is, a nem hatékony adóbehajtás miatt jelenleg is tetemes potenciális bevételtől esik el az államkassza.
Tájékoztató kampányt indított az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) az elektromos energia fogyasztói számára annak apropóján, hogy 2025. július 1-jén megszűnik az árplafon-kompenzációs rendszer a villanyáram esetében.
A Hidroelectrica minden olyan fogyasztót képes átvenni, aki áramszolgáltatót akar váltani – közölte a cég szerdai közleményében.
Ha Románia áttérne a progresszív adózásra, nem lenne szükség az általános forgalmi adó (áfa/TVA) megemelésére – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
A Világbank a januárban becsült 2,1 százalékról 1,3 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Globális gazdasági kilátások (Global Economic Prospects) elnevezésű jelentésében.
2022-ben a román GDP 1,4 százalékponttal magasabb lett volna, az inflációs ráta pedig nagyjából 1,1 százalékkal alacsonyabb, ha nem tör ki a háború Ukrajnában – ezek a fő következtetései a Román Nemzeti Bank (BNR) által készített elemzésnek.
szóljon hozzá!