Átlagosan 10 és 25 százalék közötti értékkel drágulhatnak az idei év végéig a különböző élelmiszerek – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Viorel Matei, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szervezetének (FNPAR) elnöke, aki szerint a leginkább a kenyér, a húsfélék, illetve a tejtermékek árának növekedésére kell számítani.
„A húsipari termékek drágulnak elsőként, mivel a drága nyersanyag az árakra is ki fog hatni. Ezután a tejtermékek és a kenyér áremelése várható” – részletezte a szakember. Hozzátette: az árdrágulás azért vált elkerülhetetlenné, mivel a különböző nyersanyagok az idei év folyamán 40–200 százalékkal drágultak, öt százalékkal nőtt az általános forgalmi adó, illetve az év végére 7 százalékos inflációs rátára lehet számítani. Matei arra is felhívta a figyelmet, hogy az árak alakulásához az is nagyban hozzájárul, hogy a hazai termelők sokszor inkább külföldön értékesítik termékeiket, ami miatt nem marad az országban a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mennyiség, így jóval drágább importból kell pótolni a hiányt.
„Nem az a baj, hogy exportálnak. Az a rossz, hogy importálni kell. Valamennyi környező európai ország elsősorban saját polgárainak az élelmiszer-biztonságára gondolt. Lengyelország, Németország, Franciaország például egyetlen gramm gabonát sem exportált. Mi ezzel szemben nagy mennyiségű napraforgómagot is eladtunk külföldre, miközben az olajgyártók nem találnak nyersanyagot” – ecsetelte a gondokat a mezőgazdasági termelők képviselője. Ezzel szemben tegnap az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva Adrian Rădulescu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára leszögezte, a szárnyas- és sertéshús termelői ára az elkövetkező 3-4 évben nem fog módosulni.
Elmondása szerint ezt az a hamarosan hatályba lépő támogatási konstrukció teszi majd lehetővé, amely azoknak a tenyésztőknek nyújt majd különböző összegeket, akik biztosítják a sertések és szárnyasok jólétét. Mint arról már beszámoltunk, a kormány már korábban kidolgozta az erről szóló törvénytervezetet, amely most az Európai Bizottság jóváhagyására vár. A jogszabályjavaslat értelmében az állatok jóléte egy kellőképpen nagy életteret, megfelelő mikroklímát feltételez, amelynek keretében az állatok napi kilenc óránál többet töltenek természetes fényen, vagy legalább tizenegy órányi mesterséges megvilágítást biztosítanak számukra, táplálóbb tápot kapnak – ez utóbbi például a szárnyasok esetében azt jelenti, hogy nem kapnak proteinlisztet, de még hallisztet sem.
A mezőgazdasági tárca államtitkára tegnap elmondta, abban bíznak, hogy az Európai Bizottság még október végéig rábólint a kormány kezdeményezésére. Szerinte a támogatás biztosíthatná azt, hogy a húsfélék termelői ára a következő 3-4 évben a jelenlegi szinten maradjon, azt azonban nem tudja garantálni, hogy ezáltal megállítható a különböző húsipari termékek drágulása is. Rădulescu ugyanakkor leszögezte, hogy az év végi drágulások mindössze szezonális jellegűek lesznek. „Nyáron a költségek alacsonyabbak, mivel egyes termékek esetében a termelés is nagyobb. Nyáron ez az arány megfordul, nagyobbak lesznek a költségek, miközben csökken a termelés. De ez minden évben így történik a tej, a tojás, illetve egyes zöldségek esetében” – próbálta nyugtatni a kedélyeket a szakállamtitkár, aki egyben arra is rámutatott, hogy az importtermékek árának alakulása nagyban fog függni az árfolyamtól is.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.