Fotó: Kristó Róbert
Nagyjából a januártól eltörölt, a Victor Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány által bevezetett hétcentes extra jövedéki adónak megfelelő mértékben tervezi emelni a Tudose-kormány az üzemanyagok jövedéki adóját.
2017. augusztus 08., 16:402017. augusztus 08., 16:40
A vonatkozó törvénytervezet értelmében, a gyors számítások szerint egy liter benzin körülbelül 45 banival kerülne többe, mint ma, vagyis
A jogszabályjavaslat 22 százalékkal emeli a benzin jövedéki adóját, a gázolaj esetében 14 százalékos az emelés.
„Annak érdekében, hogy az üzemanyagárak versenyképesek maradjanak a régióban, javasoljuk a visszatérést a benzin és a gázolaj jövedéki adójának 2016-os szintjére, vagyis az ólmozott benzin esetében a jövedéki adó tonnánként 3022,43 lej, azaz 1000 literenként 2327,27 lej, az ólommentes benzin esetében 2643,39 lej/tonna, azaz 2035,40 lej/1000 liter, a gázolajnál pedig 2245,11 lej/tonna, 1897,08 lej/1000 liter lenne” – áll a tervezetben.
A pénzügyminisztérium a törvénytervezet indoklásában több érvet is felsorakoztat a jövedéki adó emelésének szükségessége mellett. Elsősorban azt hozzák fel, hogy a jövedéki adó kiszámításakor használt lej/euró-árfolyam nagyon közel áll az európai uniós jogszabályok által megszabott minimumhoz. Ugyanakkor közlik, hogy
(illetékekkel együtt 0,997 euró/liter), és itt volt a harmadik legolcsóbb a gázolaj (0,977 euró/liter) Luxemburg (0,955 euró/liter) és Bulgária (0,961 euró/liter) után. De – hívja fel a figyelmet a dokumentum –
magasabb előállítási költségekkel, mint a kőolajkitermelő Nagy-Britannia vagy Hollandia, de Ausztriánál, Lengyelországnál vagy Bulgáriánál is. A gázolaj tiszta árát tekintve a 17.
A dokumentum értelmében, miután 2017. január elsejétől eltörölték a korábban kivetett hétcentes extra jövedéki adót, zsugorodott az illetékek aránya az üzemanyagok végső árában, pedig – mutatnak rá – addig is alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A múlt hónapban például a benzinár 52 százalékát, a gázolajár 50 százalékát tették ki az illetékek, miközben az EU-átlag 62, illetve 57 százalék.
„Így tehát megállapíthatjuk, hogy az adócsökkentés után várt árcsökkenést mérsékelte az üzemanyagok illeték nélküli árának emelkedése, így
– áll az illetékemelésről szóló törvénytervezet indoklásában.
A kormány terve tovább emelné az amúgy is száguldó inflációt Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke szerint. A jegybank éppen kedden ismertette frissített inflációs jelentését, amelyben máris felfele módosította az idei célkitűzést: decemberre 1,9 százalékos pénzhígulást várnak, 0,1 százalékkal magasabbat, mint az előző prognózisban, az új előrejelzés szerint pedig jövőre az infláció üteme eléri a 3,2 százalékot (0,1 százalékkal magasabb, mitn az előző prognózisban).
– jelentette ki Isărescu az inflációs jelentés bemutatása alkalmából összehívott sajtótájékoztatón.
„Az adópolitika és az árak, főként az energiaárak is nyomást gyakorolnak az inflációra. Ugyanakkor a munkaerőpiac és az importok is. Egyre magasabbak a munkaerővel és a nyersanyaggal járó költségek” – mutatott rá a jegybankelnök. Hozzátette: a trendet az élelmiszerárak is befolyásolják az energiaárak mellett, júniusban pedig „valamelyest hatottak az inflációra a politikai feszültségek is, amelyek ideiglenesen befolyásolták a devizaárfolyamot”.
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a pénzügyminisztérium emelné az üzemanyagok jövedéki adóját, közölte: „kihat ránk, felfele fogja tolni az inflációt”. „A prognózis elkészítésekor nem vettük figyelembe a tervezett adóemelést, mivel jelen pillanatban még csak szó van róla. A kockázat, mint látták, az adópolitika és az árak irányából érkezik” – hangsúlyozta Mugur Isărescu.
A jövedéki adó emelésének a gazdaságra gyakorolt káros hatására figyelmeztetett kedden Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. „A román gazdaság ellen elkövetett, előre megfontolt gyilkossággal vádolom meg a Tudose-kormányt. Hogy pénzt fakasszanak a sziklából a fenntarthatatlan bér- és nyugdíjemelések ellensúlyozására,
– jelentette ki.
Emlékeztetett, éppen idén január elsejétől helyezték hatályon kívül a korábban bevezetett, hétcentes extra jövedéki adót. „Tulajdonképpen a kormány ma nem tesz egyebet, mint visszatér egy olyan intézkedéshez, amiről korábban megígérte, hogy eltörli, mivel az üzemanyagok jövedéki adója káros hatással van a gazdaságra” – fogalmazta meg az ellenzéki párt elnöke.
Figyelmeztetett egyúttal, hogy
a romániai fuvarozó vállalatokra pedig „súlyos” hatással lesz majd az intézkedés, sokan közülük kénytelenek lesznek lehúzni a redőnyt, mivel nem lesznek versenyképesek a külföldi konkurenciával.
„A mezőgazdaság terén minden drágulni fog a gázolaj drágulása miatt. Kategorikusan kiállunk a jövedéki adó emelése ellen, az ugyanis minden gazdasági megfontolást mellőz, és nem lesz pozitív hatással a költségvetés bevételeire, hanem épp ellenkezőleg, nagyon súlyos hatással lesz a gazdaságra” – vallja a PNL elnöke, aki szerint a büdzsé bevételei éppen hogy csökkenni fognak, mivel sok fuvarozó cég, „ahogy tette, amikor hatályban volt az extra jövedéki adó, olyan külföldi országokban fog tankolni, ahol olcsóbb az üzemanyag”.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!