Fotó: Kristó Róbert
Nagyjából a januártól eltörölt, a Victor Ponta által vezetett szociáldemokrata (PSD) kormány által bevezetett hétcentes extra jövedéki adónak megfelelő mértékben tervezi emelni a Tudose-kormány az üzemanyagok jövedéki adóját.
2017. augusztus 08., 16:402017. augusztus 08., 16:40
A vonatkozó törvénytervezet értelmében, a gyors számítások szerint egy liter benzin körülbelül 45 banival kerülne többe, mint ma, vagyis
A jogszabályjavaslat 22 százalékkal emeli a benzin jövedéki adóját, a gázolaj esetében 14 százalékos az emelés.
„Annak érdekében, hogy az üzemanyagárak versenyképesek maradjanak a régióban, javasoljuk a visszatérést a benzin és a gázolaj jövedéki adójának 2016-os szintjére, vagyis az ólmozott benzin esetében a jövedéki adó tonnánként 3022,43 lej, azaz 1000 literenként 2327,27 lej, az ólommentes benzin esetében 2643,39 lej/tonna, azaz 2035,40 lej/1000 liter, a gázolajnál pedig 2245,11 lej/tonna, 1897,08 lej/1000 liter lenne” – áll a tervezetben.
A pénzügyminisztérium a törvénytervezet indoklásában több érvet is felsorakoztat a jövedéki adó emelésének szükségessége mellett. Elsősorban azt hozzák fel, hogy a jövedéki adó kiszámításakor használt lej/euró-árfolyam nagyon közel áll az európai uniós jogszabályok által megszabott minimumhoz. Ugyanakkor közlik, hogy
(illetékekkel együtt 0,997 euró/liter), és itt volt a harmadik legolcsóbb a gázolaj (0,977 euró/liter) Luxemburg (0,955 euró/liter) és Bulgária (0,961 euró/liter) után. De – hívja fel a figyelmet a dokumentum –
magasabb előállítási költségekkel, mint a kőolajkitermelő Nagy-Britannia vagy Hollandia, de Ausztriánál, Lengyelországnál vagy Bulgáriánál is. A gázolaj tiszta árát tekintve a 17.
A dokumentum értelmében, miután 2017. január elsejétől eltörölték a korábban kivetett hétcentes extra jövedéki adót, zsugorodott az illetékek aránya az üzemanyagok végső árában, pedig – mutatnak rá – addig is alacsonyabb volt az uniós átlagnál. A múlt hónapban például a benzinár 52 százalékát, a gázolajár 50 százalékát tették ki az illetékek, miközben az EU-átlag 62, illetve 57 százalék.
„Így tehát megállapíthatjuk, hogy az adócsökkentés után várt árcsökkenést mérsékelte az üzemanyagok illeték nélküli árának emelkedése, így
– áll az illetékemelésről szóló törvénytervezet indoklásában.
A kormány terve tovább emelné az amúgy is száguldó inflációt Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke szerint. A jegybank éppen kedden ismertette frissített inflációs jelentését, amelyben máris felfele módosította az idei célkitűzést: decemberre 1,9 százalékos pénzhígulást várnak, 0,1 százalékkal magasabbat, mint az előző prognózisban, az új előrejelzés szerint pedig jövőre az infláció üteme eléri a 3,2 százalékot (0,1 százalékkal magasabb, mitn az előző prognózisban).
– jelentette ki Isărescu az inflációs jelentés bemutatása alkalmából összehívott sajtótájékoztatón.
„Az adópolitika és az árak, főként az energiaárak is nyomást gyakorolnak az inflációra. Ugyanakkor a munkaerőpiac és az importok is. Egyre magasabbak a munkaerővel és a nyersanyaggal járó költségek” – mutatott rá a jegybankelnök. Hozzátette: a trendet az élelmiszerárak is befolyásolják az energiaárak mellett, júniusban pedig „valamelyest hatottak az inflációra a politikai feszültségek is, amelyek ideiglenesen befolyásolták a devizaárfolyamot”.
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a pénzügyminisztérium emelné az üzemanyagok jövedéki adóját, közölte: „kihat ránk, felfele fogja tolni az inflációt”. „A prognózis elkészítésekor nem vettük figyelembe a tervezett adóemelést, mivel jelen pillanatban még csak szó van róla. A kockázat, mint látták, az adópolitika és az árak irányából érkezik” – hangsúlyozta Mugur Isărescu.
A jövedéki adó emelésének a gazdaságra gyakorolt káros hatására figyelmeztetett kedden Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. „A román gazdaság ellen elkövetett, előre megfontolt gyilkossággal vádolom meg a Tudose-kormányt. Hogy pénzt fakasszanak a sziklából a fenntarthatatlan bér- és nyugdíjemelések ellensúlyozására,
– jelentette ki.
Emlékeztetett, éppen idén január elsejétől helyezték hatályon kívül a korábban bevezetett, hétcentes extra jövedéki adót. „Tulajdonképpen a kormány ma nem tesz egyebet, mint visszatér egy olyan intézkedéshez, amiről korábban megígérte, hogy eltörli, mivel az üzemanyagok jövedéki adója káros hatással van a gazdaságra” – fogalmazta meg az ellenzéki párt elnöke.
Figyelmeztetett egyúttal, hogy
a romániai fuvarozó vállalatokra pedig „súlyos” hatással lesz majd az intézkedés, sokan közülük kénytelenek lesznek lehúzni a redőnyt, mivel nem lesznek versenyképesek a külföldi konkurenciával.
„A mezőgazdaság terén minden drágulni fog a gázolaj drágulása miatt. Kategorikusan kiállunk a jövedéki adó emelése ellen, az ugyanis minden gazdasági megfontolást mellőz, és nem lesz pozitív hatással a költségvetés bevételeire, hanem épp ellenkezőleg, nagyon súlyos hatással lesz a gazdaságra” – vallja a PNL elnöke, aki szerint a büdzsé bevételei éppen hogy csökkenni fognak, mivel sok fuvarozó cég, „ahogy tette, amikor hatályban volt az extra jövedéki adó, olyan külföldi országokban fog tankolni, ahol olcsóbb az üzemanyag”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!