Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak

Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak

Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát

Fotó: Barabás Ákos

Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató. Kifejtette, a 2022-re vonatkozó korábbi előrejelzésük 3,5 százalékos éves GDP-növekedés volt, ám ezt 2 százalékra csökkentették, mert a háború új konjunktúrát hozott létre.

Bíró Blanka

2022. március 22., 14:542022. március 22., 14:54

2022. március 22., 14:582022. március 22., 14:58

A korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra rontotta az idei román össztermék (GDP) növekedéséről szóló előrejelzését a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata. A gazdasági szakemberek szerint eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a romániai, hanem a világgazdaságban is, a koronavírus-járvány során bekövetkezett egy gyors helyreállás, majd a háborútól függetlenül is bekövetkezett a gazdasági növekedés kifulladása, ezt tetézte a háború okozta bizonytalanság.

A legrosszabb forgatókönyv a recesszió

Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónika megkeresésére rámutatott, az előrejelzésük még így, a csökkentéssel is optimistának bizonyulhat adott esetben. Még nagyon sok a kérdőjel, ilyen bizonytalan helyzetben az előrejelzések és a mutatók módosulhatnak,

vannak olyan erők, melyek lassítják, de olyanok is, melyek pozitív irányba mozdíthatják el a GDP-növekedést.

„Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de az akadozó nyersanyag-, műtrágya- és fémellátás is lassíthatja a növekedést. Másrészt nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, hiszen az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta a háború kitört” – részletezte a gazdasági szakember. Jelezte ugyanakkor, hogy ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek adatok, azok jellemzően sokkal később futnak be, ezt csak feltételezik, hogy bekövetkezhet.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az energiaválság hatására leállt a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát, a Dacia-gyár jelentős részlegei, és ezek mind lefele húzzák a GDP-növekedést. Másfelől

az európai uniós alapok, a helyreállítási tervben lehívható összegek még segíthetik a gazdasági növekedést.

A kolozsvári elemző kifejtette, a legrosszabb forgatókönyv, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakul egy teljes gazdasági háború, ami biztosan világgazdasági recessziót vonna maga után, abben az esetben nullaszázalékos „növekedésnek” is örülni kellene, ám ennek a lehetőségnek jelenleg elenyésző a valószínűsége.

Galéria

Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát

Fotó: Pixabay

Az árak nőnek, a fizetések nem

„Az infláció a GDP növekedésétől függetlenül alakul, és most éppen pörög, viszont a lassuló növekedés közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem lesznek növekedő fizetések. Nem lesz annyi új beruházó, annyi új gazdasági tevékenység, amely létre tudná hozni a reálbér-emelkedéseket,

Idézet
az is nagyon valószínű, hogy a reálbérek csökkenni fognak”

– részletezte Nagy Bálint Zsolt. Emellett – tette hozzá – munkahelyek is veszélybe kerülhetnek a gépkocsigyártásban, a mezőgazdaságban, sőt a turizmusban is újra gondok mutatkoznak, Máramarosban kezdik visszamondani a foglalásokat. „Mindent összevetve, ha a háborús helyzet nem eszkalálódik, ha nem lesz totális amerikai–kínai gazdasági konfliktus, a most körvonalazódó válság kisebb lesz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány okozta visszaesés” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.

Felidézte, 2020 tavaszán a teljes lezárás olyan volt, mintha minden országban háború zajlott volna, az a kritikus két hónap a gazdaság szempontjából háborús állapotnak minősült. Annyira most nem romolhat meg a helyzet, most jobbak a mutatók, az egyetlen vetület, ami jelenleg rosszabb, az az árak emelkedése, az infláció.

Idézet
A járvány kezdetén nem volt áremelkedés, sőt a kőolajárak csökkentek, a történelemben először még negatív tartományba is kerültek. A GDP-visszaesés nem lesz olyan durva, mint 2020-ban, Romániában még enyhe növekedés sem kizárt, viszont az infláció rosszabb”

– vont mérleget a közgazdász.

korábban írtuk

Újabb gazdasági válságtól tartanak a romániai vállalkozók, állami segítségben bíznak
Újabb gazdasági válságtól tartanak a romániai vállalkozók, állami segítségben bíznak

A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.

A helyzet nem katasztrofális

Az államadósság mindenképpen nőni fog, az összeg nemcsak a gazdaság lassulása miatt duzzad, hanem a kamatnövekedés miatt is – fejtette ki kérdésünkre az egyetemi oktató. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtti 35 százalékos GDP-arányos államadósság a járvány alatt felment közel 50 százalékra, a jelenlegi konjunktúrában elérheti a 60 százalékot is.

„Ahogy növekszik az infláció, emelkednek a kamatok, ezzel együtt az állampapírok kamatai is nőnek, az év eleji 5 százalékos éves hozam helyett most már 7 százalékon van a 10 éves román állampapírok éves hozama. Mindez mindenképpen növelni fogja a külső államadósságot, de még az sem jelent katasztrófát, ha az eléri a GDP 60 százalékát, hiszen a maastrichti szerződésben is 60 százalék szerepel az euróövezethez való csatlakozás kritériumaként. A csatlakozás most éppen nem aktuális, de a szerződésben lefektetett mutató jelzi, hogy nem annyira veszélyes, ha az államadósság eléri a GDP 60 százalékát. Inkább a tendencia aggasztó, hiszen a járvány előtti 35 százalékos hiány egy nagyon jó mutató volt, ahhoz képest jelentős romlás állt be” – összegzett lapunknak Nagy Bálint Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 17., péntek

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság

Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság
2024. május 17., péntek

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben
2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács
2024. május 16., csütörtök

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató

Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató
2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést