Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak

Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát •  Fotó: Barabás Ákos

Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát

Fotó: Barabás Ákos

Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik, a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti erőteljes gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi oktató. Kifejtette, a 2022-re vonatkozó korábbi előrejelzésük 3,5 százalékos éves GDP-növekedés volt, ám ezt 2 százalékra csökkentették, mert a háború új konjunktúrát hozott létre.

Bíró Blanka

2022. március 22., 14:542022. március 22., 14:54

2022. március 22., 14:582022. március 22., 14:58

A korábbi 3,5 százalékosról 2 százalékosra rontotta az idei román össztermék (GDP) növekedéséről szóló előrejelzését a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kara magyar tagozatának kutatócsapata. A gazdasági szakemberek szerint eleve tapasztalható volt egy lassulás, nemcsak a romániai, hanem a világgazdaságban is, a koronavírus-járvány során bekövetkezett egy gyors helyreállás, majd a háborútól függetlenül is bekövetkezett a gazdasági növekedés kifulladása, ezt tetézte a háború okozta bizonytalanság.

A legrosszabb forgatókönyv a recesszió

Nagy Bálint Zsolt, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónika megkeresésére rámutatott, az előrejelzésük még így, a csökkentéssel is optimistának bizonyulhat adott esetben. Még nagyon sok a kérdőjel, ilyen bizonytalan helyzetben az előrejelzések és a mutatók módosulhatnak,

vannak olyan erők, melyek lassítják, de olyanok is, melyek pozitív irányba mozdíthatják el a GDP-növekedést.

„Jelenleg az élelmiszerárak emelkedése jelent valós problémát, de az akadozó nyersanyag-, műtrágya- és fémellátás is lassíthatja a növekedést. Másrészt nem zárható ki a külföldi befektetők elmaradása, a beruházások csökkenése, hiszen az egész régiót kockázatosabbnak ítélik meg, amióta a háború kitört” – részletezte a gazdasági szakember. Jelezte ugyanakkor, hogy ez utóbbira vonatkozóan még nincsenek adatok, azok jellemzően sokkal később futnak be, ezt csak feltételezik, hogy bekövetkezhet.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az energiaválság hatására leállt a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát, a Dacia-gyár jelentős részlegei, és ezek mind lefele húzzák a GDP-növekedést. Másfelől

az európai uniós alapok, a helyreállítási tervben lehívható összegek még segíthetik a gazdasági növekedést.

A kolozsvári elemző kifejtette, a legrosszabb forgatókönyv, ha az Amerikai Egyesült Államok és Kína között kialakul egy teljes gazdasági háború, ami biztosan világgazdasági recessziót vonna maga után, abben az esetben nullaszázalékos „növekedésnek” is örülni kellene, ám ennek a lehetőségnek jelenleg elenyésző a valószínűsége.

Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát •  Fotó: Pixabay Galéria

Szorításban. A koronavírus-járvány után most a háború alakítja a világ gazdaságát

Fotó: Pixabay

Az árak nőnek, a fizetések nem

„Az infláció a GDP növekedésétől függetlenül alakul, és most éppen pörög, viszont a lassuló növekedés közvetlen hatása, hogy az emelkedő árak mellett nem lesznek növekedő fizetések. Nem lesz annyi új beruházó, annyi új gazdasági tevékenység, amely létre tudná hozni a reálbér-emelkedéseket,

Idézet
az is nagyon valószínű, hogy a reálbérek csökkenni fognak”

– részletezte Nagy Bálint Zsolt. Emellett – tette hozzá – munkahelyek is veszélybe kerülhetnek a gépkocsigyártásban, a mezőgazdaságban, sőt a turizmusban is újra gondok mutatkoznak, Máramarosban kezdik visszamondani a foglalásokat. „Mindent összevetve, ha a háborús helyzet nem eszkalálódik, ha nem lesz totális amerikai–kínai gazdasági konfliktus, a most körvonalazódó válság kisebb lesz, mint 2020-ban a koronavírus-járvány okozta visszaesés” – szögezte le Nagy Bálint Zsolt.

Felidézte, 2020 tavaszán a teljes lezárás olyan volt, mintha minden országban háború zajlott volna, az a kritikus két hónap a gazdaság szempontjából háborús állapotnak minősült. Annyira most nem romolhat meg a helyzet, most jobbak a mutatók, az egyetlen vetület, ami jelenleg rosszabb, az az árak emelkedése, az infláció.

Idézet
A járvány kezdetén nem volt áremelkedés, sőt a kőolajárak csökkentek, a történelemben először még negatív tartományba is kerültek. A GDP-visszaesés nem lesz olyan durva, mint 2020-ban, Romániában még enyhe növekedés sem kizárt, viszont az infláció rosszabb”

– vont mérleget a közgazdász.

korábban írtuk

Újabb gazdasági válságtól tartanak a romániai vállalkozók, állami segítségben bíznak
Újabb gazdasági válságtól tartanak a romániai vállalkozók, állami segítségben bíznak

A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége által készített felmérésből.

A helyzet nem katasztrofális

Az államadósság mindenképpen nőni fog, az összeg nemcsak a gazdaság lassulása miatt duzzad, hanem a kamatnövekedés miatt is – fejtette ki kérdésünkre az egyetemi oktató. Emlékeztetett: a koronavírus-járvány előtti 35 százalékos GDP-arányos államadósság a járvány alatt felment közel 50 százalékra, a jelenlegi konjunktúrában elérheti a 60 százalékot is.

„Ahogy növekszik az infláció, emelkednek a kamatok, ezzel együtt az állampapírok kamatai is nőnek, az év eleji 5 százalékos éves hozam helyett most már 7 százalékon van a 10 éves román állampapírok éves hozama. Mindez mindenképpen növelni fogja a külső államadósságot, de még az sem jelent katasztrófát, ha az eléri a GDP 60 százalékát, hiszen a maastrichti szerződésben is 60 százalék szerepel az euróövezethez való csatlakozás kritériumaként. A csatlakozás most éppen nem aktuális, de a szerződésben lefektetett mutató jelzi, hogy nem annyira veszélyes, ha az államadósság eléri a GDP 60 százalékát. Inkább a tendencia aggasztó, hiszen a járvány előtti 35 százalékos hiány egy nagyon jó mutató volt, ahhoz képest jelentős romlás állt be” – összegzett lapunknak Nagy Bálint Zsolt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 17., vasárnap

Közel egymillió nyugdíjas kap szociális pótlékot

Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.

Közel egymillió nyugdíjas kap szociális pótlékot
2024. november 15., péntek

Nullával kezdődhet a román gazdaság idei növekedésének üteme

A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Nullával kezdődhet a román gazdaság idei növekedésének üteme
2024. november 14., csütörtök

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák

Elkezdték utalni a gazdáknak az aszálykárenyhítő juttatásokat – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. Lapunknak nemrég falugazdász arra panaszkodott, hogy nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat.

Aszálykárok: jó hírt kaptak a kártérítésre váró gazdák
2024. november 14., csütörtök

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban

A Netflix úgy döntött, hogy megemeli az összes előfizetés árát, amelyet Romániában kínál ügyfeleinek, és ez a döntés a streamingpiac konkurens platformjainak több hasonló bejelentése után született – értesült a Hotnews.ro hírportál.

A Netflix is drágít a többi streamingszolgáltatóval összhangban
2024. november 14., csütörtök

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét

A bukaresti pénzügyminisztérium meghosszabbítja december 20-ig azt az időszakot, ameddig az adóamnesztiát igénybe vevők rendezhetik az adótartozásaikat – közölte csütörtökön Marcel Boloş tárcavezető.

Adóamnesztia: meghosszabbították a tartozás rendezésének határidejét
2024. november 14., csütörtök

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu

A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvény kihirdetését követően a kormány megteheti az utolsó lépést a minimálbér 4050 lejre emelése felé – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Minimálbér: továbbra is 4000 lejt meghaladó összegről beszél Ciolacu
2024. november 14., csütörtök

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve

Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Felizzottak a napelemek: közel 60 százalékkal több energiát termeltek, mint egy éve
2024. november 14., csütörtök

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben

A nyers adatok szerint az idei harmadik negyedévben stagnált, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedévéhez képest – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem teljesített túl fényesen a román gazdaság a harmadik negyedévben
2024. november 13., szerda

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja

Nagyon aktuális, de egyúttal sok kérdést felvető és bizonytalanság által övezett témára összpontosított a kolozsvári RMKT Bizniszvitamin elnevezésű rendezvénye, amely egy adóhatósági digitalizációs körképet igyekezett összerakni.

A papír alapú bürokráciáról az e-bürokráciára váltott az ANAF digitalizációja
2024. november 13., szerda

Románia napról napra drágábban jut hitelhez

Az elmúlt héten szinte naponta emelkedtek a román 10 éves lejáratú román állampapírok hozamai.

Románia napról napra drágábban jut hitelhez