Fotó: Barabás Ákos
Nincs könnyű dolguk azoknak az egyetemi hallgatóknak, akik csak most látnak neki albérletet keresni, mivel röviddel a tanév kezdete előtt immár hagyományosan felmentek az árak, és a piac is beszűkült. A kolozsvári albérletpiacot egyenesen az őrület jellemzi, de máshol is szép összegeket elkérnek a diákoktól.
2017. szeptember 17., 10:442017. szeptember 17., 10:44
2017. szeptember 17., 11:062017. szeptember 17., 11:06
Immár hagyomány, hogy az egyetemi tanév közeledtével párhuzamosan pörög fel az ingatlanpiac az erdélyi és partiumi egyetemi városokban, és szöknek a magasba az albérleti díjak – idén sincs ez másképp.
Az évnek ebben az időszakában az albérletek piaca talán Kolozsváron lódul meg a leginkább a górcső alá vett erdélyi és partiumi városok közül. „Lakást gyakorlatilag még keresni is szinte lehetetlen, hiába hívja az ember ilyenkor a hirdetésekben szereplő telefonszámokat, nagyjából minden ki van már adva” – avatott be a kolozsvári albérletek piacának pillanatnyi állásába Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.
Mint részletezte, őrület jellemzi a piacot, aki most indul el albérletet keresni, és ráadásul elfogadható árat szeretne, annak készpénzzel a kezében kell útnak indulnia, és rögtön rátenni a kezét a csábító albérletre.
Mint Bónis kérdésünkre elmondta: a háromszobás lakások a legkedveltebbek, mert ott az egyetemisták többen is el tudnak lenni.
„Nagyjából tavaly is ez volt a trend, ezért érdemi változást nem látok, az albérletek árában nem következett be érzékelhető árnövekedés” – magyarázta. Kérdésünkre elmondta:
„De azt tudja a tulajdonos és az egyetemista vagy a dolgozó albérlő is, hogy most jobb híján kibérli a 350 eurós garzont, de a következő lépése az lesz, hogy rögtön elkezd olcsóbb lakást keresni és valószínű, hogy két hónap alatt, aki keres, az talál is. Tehát ha a mai árakat veszem alapul, akkor tapasztalható drágulás, de tudom, hogy
– mutatott rá az immár szokásossá vált piaci mozgásokra Bónis Endre.
Kolozsváron sokat kell lakás után járni
Fotó: Facebook/Emil Boc
Kérdésünkre a szakértő elmondta: a lakásukat bérbe adók többnyire stabil albérlőt keresnek, ilyen szempontból egy egyetemista nem számít feltétlenül annak, hiszen nyáron üresen maradhat a lakás, de az utóbbi időben az jellemző, hogy az egyetemisták is inkább kifizetik nyáron is albérletüket, mert tudják, hogy ősszel nehezebb lenne újat keresni.
Az ingatlanszakértő ugyanakkor kifejtette:
ha pedig egy egyetemista nyáron csak a fesztiválok ideje alatt bérelne lakást, az jóval többe kerülne, mint fenntartani a normál árú albérletét. Ugyanakkor azok a tulajdonosok könnyen hoppon maradhatnak, akik az átlaghoz képest jóval drágábban adják albérletbe a lakásukat, mert két hónap múlva búcsút inthetnek a lakóknak.
Egyébként összességében nem csökkent vagy nőtt az egyetemisták elfogadottsága a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor van a városnak néhány olyan kerülete mint a Kerekdomb, a Békás (Bună Ziua) negyed, ahol a hiányos, gyenge tömegközlekedés miatt jóval nehezebb lakást, szobát kiadni.
Nagyváradon eközben idén tíz százalékkal drágábbak az albérletek, mint tavaly ilyenkor, a felkínált lakások mintegy felét adják ki egyetemistáknak – vont mérleget a Krónika megkeresésére Valentin Catana, a nagyváradi Casa Regal ingatlanügynökség munkatársa.
Mint ecsetelte: az áremelkedést egyrészt a növekvő kereslet okozza, másrészt a lakásárak is nőttek, ezért a lakástulajdonosok az albérletek árát is emelik. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: jelenleg alapjáraton az ingatlanbefektetések nem túl jövedelmezőek, hiszen 5 százalék alatt van a várható profit hozama.
„Azaz ha egy 60 ezer eurós lakást kiadsz albérletbe 250 euróért, akkor az évente mintegy 3000 eurót jövedelmez, ami után még adót kell fizetni és ez azt jelenti, hogy a lakás ára 20 év alatt térül meg. Azonban mivel a bankok pillanatnyilag legfeljebb egy százalékos kamatot hajlandók fizetni a banki betétek után, ezért
– magyarázta a nagyváradi ingatlanszakértő. Váradon különben az egyszobás lakást 150 euróért lehet bérelni, a kétszobásokért 200–300 eurót kérnek, de a belvárosban akár 400 euróba is belekerülhet az albérlet ára, a háromszobás lakások ára, pedig 250–400 euró között mozog, a belvárosban azonban ezek is lényegesen drágábbak, akár 500 euróba is belekerülhetnek havonta.
Marosvásárhelyen az előző évekhez képest szintén nőttek az árak, de nem számottevően. A marosvásárhelyi Lakáskeresők Facebook-csoport az elmúlt napokban igen megélénkült. A hirdetésekre szakosodott kiadványok is keresettebbek lettek, hiszen azok az egyetemisták, akik hamarosan csomagolnak és Marosvásárhelyre költöznek, igyekeznek elfogadható áron jó albérletet találni.
A kézdivásárhelyi Kovács Iringó másodéves egyetemista. Az elmúlt évben társakkal lakott egy háromszobás tömbházlakásban a Tudor negyedben, de idén garzonba szeretne költözni. „Jó volt együtt lakni, de túl sok volt a duma, meg a közös program, így nem sikerült ösztöndíjat szereznem.
– mondja Iringó, aki legtöbb 150 euróért szeretne garzont találni. Egyelőre sikertelenül. Lapozza az újságokat, az interneten is folyamatosan böngészi az ajánlatokat, s bízik abban, hogy résen lesz, s talál egy jó helyet.
Fotó: Boda L. Gergely
A nagybányai Szitai Zita elsőéves lesz és a Lakáskeresők Facebook-csoportban próbál albérletet keresni. Bár nem ismeri a várost, azért érdeklődött ismerősöktől, s bízik benne, hogy talál egy megfelelő szobát. Azt reméli, hogy leendő szobatársai majd segítenek eligazodni a városban, s elmondják neki a legfontosabb tudnivalókat. Bár több ajánlatot látott már, egyelőre nem döntötte el, hogy melyiket válassza.
A Kornisán és a November 7 negyedben 60 eurót kell lepengetni havonta fél szobáért, s akár 150 eurót egy nagyobb szobáért, egy mindennel felszerelt tömbházlakásban.
„Volt olyan, ami tetszett, de mivel nem írtam rögtön a hirdetést feltevő személynek, előttem már lefoglalták. Kicsit nehéz így messziről albérletet szerezni, de bízom benne, hogy sikerül” – mondta a fiatal.
A harmadéves orvosis Máté Kornél elsőévesként talált egy jó albérletet, azóta is ott lakik. Igaz, nyárára is fizet albérletet, kevesebbet a szokásosnál, de szerinte úgyis megéri. Megszokta, szereti a garzont, a környékét, s tudja, hogyha úgy adódik, nyáron is bármikor használhatja.
Moldován István ingatlanközvetítő szerint egyre gyakoribb, hogy aki megteheti, megvásárolja a garzont, hiszen négy-hat évig használhatja a gyermeke, majd túlad rajta vagy bérbe adja.
A másik egyre erősödő tendencia, hogy az orvosira érkező külföldi egyetemisták luxuslakásokat szeretnének bérelni az egyetem közelében. Ebben az esetben nagyobb a kereslet, mint a kínálat, mert kevés olyan tömbházlakás van, amelynek jó a kilátása, megfelelően tágas és ultramodern berendezéssel várja a lakókat. Egy-egy ilyen kétszobás lakásért havonta akár 500 eurót is kaphat a tulajdonos.
Magasnak nevezhető viszont a Csíkszeredában albérletre kínált lakások díjszabása, ami annak is tulajdonítható, hogy a város méretéhez viszonyítva sokkal több az egyetemista.
Csíkszeredában nagyobb a kereslet, mint a kínálat
Fotó: Gecse Noémi
Nemes Zoltán, a Terniopontis ingatlanközvetítő cég munkatársa elmondta, meglátása szerint
Ehhez még hozzájárul a katonaság, csendőrség, rendőrség nagy apparátusa, hiszen a belügyminisztériumi alkalmazottak egy része szintén bérleményben lakik. Valamelyest tehermentesíti ugyanakkor a piacot, hogy a Sapientia EMTE csíkszeredai karának nagy kollégiuma van.
Szabó Lehel, a Well ingatlanügynökség munkatársa úgy látja, annyira azért nem szabadultak el az albérletárak Csíkszeredában, mint amennyire megdrágultak az ingatlanok. Mint érdeklődésünkre kifejtette,
Rámutatott, nem könnyű feladat albérletet találni a városban, sokkal több megbízást kapnak arra, hogy keressenek albérletet, mint amennyi lakást kiadnak.
Sepsiszentgyörgyön megfizethetőbbek az árak, a városban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és a Babeş-Bolyai Tudományegyetemnek is van kihelyezett tagozata, ám kevesebb a diáklétszám. Kész János, a SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője kifejtette, a diákok általában két-három szobás lakásokat bérelnek, és azt elosztják egymás között, így a bér is megoszlik. Egy kétszobás lakást már havi 160 euróért ki lehet venni.
Az ingatlanközvetítő érdekességként ugyanakkor elmondta, legutóbb egy debreceni diák kereste meg, aki Sepsiszentgyörgyön folytatja a tanulmányait, és ezért a városban bérel lakást.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
szóljon hozzá!