Mint Bónis kérdésünkre elmondta: a háromszobás lakások a legkedveltebbek, mert ott az egyetemisták többen is el tudnak lenni.

„Nagyjából tavaly is ez volt a trend, ezért érdemi változást nem látok, az albérletek árában nem következett be érzékelhető árnövekedés” – magyarázta. Kérdésünkre elmondta:

„De azt tudja a tulajdonos és az egyetemista vagy a dolgozó albérlő is, hogy most jobb híján kibérli a 350 eurós garzont, de a következő lépése az lesz, hogy rögtön elkezd olcsóbb lakást keresni és valószínű, hogy két hónap alatt, aki keres, az talál is. Tehát ha a mai árakat veszem alapul, akkor tapasztalható drágulás, de tudom, hogy

– mutatott rá az immár szokásossá vált piaci mozgásokra Bónis Endre.

ha pedig egy egyetemista nyáron csak a fesztiválok ideje alatt bérelne lakást, az jóval többe kerülne, mint fenntartani a normál árú albérletét. Ugyanakkor azok a tulajdonosok könnyen hoppon maradhatnak, akik az átlaghoz képest jóval drágábban adják albérletbe a lakásukat, mert két hónap múlva búcsút inthetnek a lakóknak.

Egyébként összességében nem csökkent vagy nőtt az egyetemisták elfogadottsága a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor van a városnak néhány olyan kerülete mint a Kerekdomb, a Békás (Bună Ziua) negyed, ahol a hiányos, gyenge tömegközlekedés miatt jóval nehezebb lakást, szobát kiadni.

Drágulás Nagyváradon

Nagyváradon eközben idén tíz százalékkal drágábbak az albérletek, mint tavaly ilyenkor, a felkínált lakások mintegy felét adják ki egyetemistáknak – vont mérleget a Krónika megkeresésére Valentin Catana, a nagyváradi Casa Regal ingatlanügynökség munkatársa.

Mint ecsetelte: az áremelkedést egyrészt a növekvő kereslet okozza, másrészt a lakásárak is nőttek, ezért a lakástulajdonosok az albérletek árát is emelik. Kérdésünkre ugyanakkor elmondta: jelenleg alapjáraton az ingatlanbefektetések nem túl jövedelmezőek, hiszen 5 százalék alatt van a várható profit hozama.

„Azaz ha egy 60 ezer eurós lakást kiadsz albérletbe 250 euróért, akkor az évente mintegy 3000 eurót jövedelmez, ami után még adót kell fizetni és ez azt jelenti, hogy a lakás ára 20 év alatt térül meg. Azonban mivel a bankok pillanatnyilag legfeljebb egy százalékos kamatot hajlandók fizetni a banki betétek után, ezért

– magyarázta a nagyváradi ingatlanszakértő. Váradon különben az egyszobás lakást 150 euróért lehet bérelni, a kétszobásokért 200–300 eurót kérnek, de a belvárosban akár 400 euróba is belekerülhet az albérlet ára, a háromszobás lakások ára, pedig 250–400 euró között mozog, a belvárosban azonban ezek is lényegesen drágábbak, akár 500 euróba is belekerülhetnek havonta.

Nagyüzem a marosvásárhelyi albérletpiacon is

Marosvásárhelyen az előző évekhez képest szintén nőttek az árak, de nem számottevően. A marosvásárhelyi Lakáskeresők Facebook-csoport az elmúlt napokban igen megélénkült. A hirdetésekre szakosodott kiadványok is keresettebbek lettek, hiszen azok az egyetemisták, akik hamarosan csomagolnak és Marosvásárhelyre költöznek, igyekeznek elfogadható áron jó albérletet találni.

A kézdivásárhelyi Kovács Iringó másodéves egyetemista. Az elmúlt évben társakkal lakott egy háromszobás tömbházlakásban a Tudor negyedben, de idén garzonba szeretne költözni. „Jó volt együtt lakni, de túl sok volt a duma, meg a közös program, így nem sikerült ösztöndíjat szereznem.

– mondja Iringó, aki legtöbb 150 euróért szeretne garzont találni. Egyelőre sikertelenül. Lapozza az újságokat, az interneten is folyamatosan böngészi az ajánlatokat, s bízik abban, hogy résen lesz, s talál egy jó helyet.

A Kornisán és a November 7 negyedben 60 eurót kell lepengetni havonta fél szobáért, s akár 150 eurót egy nagyobb szobáért, egy mindennel felszerelt tömbházlakásban.

„Volt olyan, ami tetszett, de mivel nem írtam rögtön a hirdetést feltevő személynek, előttem már lefoglalták. Kicsit nehéz így messziről albérletet szerezni, de bízom benne, hogy sikerül” – mondta a fiatal.

A harmadéves orvosis Máté Kornél elsőévesként talált egy jó albérletet, azóta is ott lakik. Igaz, nyárára is fizet albérletet, kevesebbet a szokásosnál, de szerinte úgyis megéri. Megszokta, szereti a garzont, a környékét, s tudja, hogyha úgy adódik, nyáron is bármikor használhatja.

Moldován István ingatlanközvetítő szerint egyre gyakoribb, hogy aki megteheti, megvásárolja a garzont, hiszen négy-hat évig használhatja a gyermeke, majd túlad rajta vagy bérbe adja.

A másik egyre erősödő tendencia, hogy az orvosira érkező külföldi egyetemisták luxuslakásokat szeretnének bérelni az egyetem közelében. Ebben az esetben nagyobb a kereslet, mint a kínálat, mert kevés olyan tömbházlakás van, amelynek jó a kilátása, megfelelően tágas és ultramodern berendezéssel várja a lakókat. Egy-egy ilyen kétszobás lakásért havonta akár 500 eurót is kaphat a tulajdonos.

Csíkszereda: sok az egyetemista, kevés a lakás

Magasnak nevezhető viszont a Csíkszeredában albérletre kínált lakások díjszabása, ami annak is tulajdonítható, hogy a város méretéhez viszonyítva sokkal több az egyetemista.

Ehhez még hozzájárul a katonaság, csendőrség, rendőrség nagy apparátusa, hiszen a belügyminisztériumi alkalmazottak egy része szintén bérleményben lakik. Valamelyest tehermentesíti ugyanakkor a piacot, hogy a Sapientia EMTE csíkszeredai karának nagy kollégiuma van.

Szabó Lehel, a Well ingatlanügynökség munkatársa úgy látja, annyira azért nem szabadultak el az albérletárak Csíkszeredában, mint amennyire megdrágultak az ingatlanok. Mint érdeklődésünkre kifejtette,

Rámutatott, nem könnyű feladat albérletet találni a városban, sokkal több megbízást kapnak arra, hogy keressenek albérletet, mint amennyi lakást kiadnak.

Mérsékelt árak Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön megfizethetőbbek az árak, a városban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek és a Babeş-Bolyai Tudományegyetemnek is van kihelyezett tagozata, ám kevesebb a diáklétszám. Kész János, a SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője kifejtette, a diákok általában két-három szobás lakásokat bérelnek, és azt elosztják egymás között, így a bér is megoszlik. Egy kétszobás lakást már havi 160 euróért ki lehet venni.