Több évtizedes fejlődést kell behoznia a Román Vasúttársaságnak (CFR) infrastrukturális szempontból Marius Chiper vezérigazgató elmondása szerint, aki a Capital gazdasági napilap által szervezett szakmai konferencián beszélt a sínhálózat tragikus állapotáról és a szükséges beruházások késlekedéséről.
2016. március 21., 15:012016. március 21., 15:01
2016. március 21., 15:342016. március 21., 15:34
Mint rámutatott: a személyvonatok átlagosan mindössze óránkénti 45 kilométeres sebességgel közlekednek, míg a teherszerelvények sebessége alig éri el az óránkénti 20 kilométert.
Chiper arról is beszámolt, hogy Románia közel 11 ezer kilométer hosszú vasúti hálózatán jelenleg 750 szakaszon van érvényben korlátozó előírás, ez azt jelenti, hogy „ennyi, néhány tucat méternyi részen óránként 15 és 30 kilométer közötti sebességgel közlekedhetnek a vonatok”. „Az elmúlt években az is előfordult, hogy több szakaszon egy kilométeres hosszúságú távon kellett sebességkorlátozást bevezetnünk” – panaszolta az állami vasúttársaság vezérigazgatója.
A CFR vezetői azt ígérik, hogy az érintett 750 szakasz közül év végéig 150 esetben oldják fel a korlátozást, erre a sürgős javításokra szánt költségvetésből különítettek el pénzt. Marius Chiper rámutatott: a prioritások között szerepel a Szeben megyei Mikeszásza község és a Fehér megyei Koslárd település közötti vasúti sín korszerűsítése, ebben az évben ugyanakkor lezárnák a Hunyad megyei Guraszáda és Piski, valamint a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharkeresztes közötti szakaszok felújítására vonatkozó versenytárgyalásokat.
Marius Chiper azt is elmondta: az államkasszából 2,3 milliárd lejt kaptak erre az évre, ebből közel 300 millió lejt költhetnek karbantartásra és korszerűsítésre. A vasúttársaság tervei között szerepel a Segesvár és Piski közötti szakasz és a Dunán átívelő vasúti hidak felújítása is, emellett befejeznék több állomás modernizálását – e tekintetben Erdélyben Marosvásárhely érintett.
Az elképzelések szerint 2016 folyamán licitet hirdetnek a Brassó és Apáca, valamint a Segesvár és Kaca közötti vasúti szakasz korszerűsítésére, ugyanakkor folyamatban van a Brassó és Predeal közötti rész rendbetételére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Marius Chiper arra is rámutatott, hogy a forráshiány mellett komoly problémát jelent a versenytárgyalások folyamatos késlekedése, amit főként a folyamatos óvások és ezek hosszas elbírálása okoz.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!