2013. február 22., 08:272013. február 22., 08:27
„A finanszírozási programot a következő években is folytatni szeretnénk annak ellenére, hogy a legtöbb európai uniós tagállam már nem biztosít állami támogatást a zöld energiát előállító vállalatoknak. A feltételeket azonban mindenképpen újra kell tárgyalni, jelenleg ugyanis az eljárás az energiaár fokozatos emelkedését eredményezi” – fejtette ki a kormányfő a Romania TV egyik műsorában.
A támogatási rendszer alapján a megújuló energiát termelő vállalatok a megtermelt megawatt után, illetve a felhasznált energiaforrástól függően meghatározott számú, úgynevezett zöldbizonylatot kapnak az államtól. A törvény szerint a szállítóknak meg kell vásárolniuk a termelőktől ezeket a zöldbizonylatokat, a költségeket azonban a végső fogyasztók számlájára teszik rá, így tulajdonképpen folyamatosan drágul az újrahasznosítható energia.
A hatóságok szabályozása szerint egy bizonylat minimális értéke 27 euró, maximális értéke pedig 55 euró. Ehhez képest a zöldenergia előállításához szükséges technológia egyre olcsóbb. Az elmúlt időszakban több ipari fogyasztó is felszólalt a gyors ütemű drágulások ellen. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) már tavaly felszólította a kormányt, hogy csökkentse a vízi erőműveknek és a napelemparkoknak adott támogatás mértékét.
Nagy-Bege Zoltán, az ANRE vezetőtanácsának tagja nemrég egy konferencián rámutatott: a vízből és napsugárzásból nyert zöldenergiákat a kormány túlzott mértékben finanszírozza. „A kabinet már idéntől mérsékelhette volna a támogatás mértékét, ha akarta volna. Ehelyett a finanszírozás csökkentését megpróbálták egy törvénnyel 2015-re kitolni” – magyarázta az illetékes.
Nagy-Bege Zoltán ugyanakkor szerdán úgy nyilatkozott: 2014-től már biztosan kevesebb zöldbizonylatot kapnak a napenergia-termelők az államtól. Silvia Vlăsceanu, az energiatermelők országos egyesületének (ACUE) elnöke hozzátette: jövőtől az állam nem támogatja a törvény által meghatározott célmennyiségen felül termelt megújuló energiát. Az EU-n belül egyébként Románia az egyik leginkább „nagylelkű” a zöldtermelőkkel szemben. Németországban vagy Bulgáriában például már elkezdte a zöldtermelőknek adott finanszírozás
fokozatos csökkentését.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.