A szakember szerint semmiképp nem fog felére csökkenni a földgáz lakossági ára
Fotó: Pixabay
A földgáz árának csökkenése a fogyasztók szempontjából kedvező folyamat, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint mindez csalóka, és hosszú távon akár drágulásra is lehet számítani.
2020. április 28., 13:532020. április 28., 13:53
2021. szeptember 10., 12:322021. szeptember 10., 12:32
Csalókának tartja Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke a lakossági földgáz árának csökkenéséről szóló elemzéseket. Mint hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, a nagykereskedelmi piaci ártól a lakossági, vagyis a végső felhasználói árig hosszú az út, jelenleg viszont a világjárvány miatt annyira alacsonyak az árak, hogy innen már csak emelkedésre lehet számítani.
A szakembert azt követően kérdeztük, hogy az Economica.net gazdasági portálon megjelent egy elemzés, amely szerint a kőolaj-túltermelés, valamint a koronavírus-világjárvány miatt drasztikusan lecsökkent kereslet oda vezet, hogy a gázár-liberalizáció után a lakosság a tavalyihoz viszonyítva féláron juthat a földgázhoz. Arra is rámutatnak, hogy a szabályozott ár megszűnése kedvező lehet, hiszen helyébe belép a központi piacra a felajánlási kötelezettség, ennek kikiáltási árát pedig az osztrák tőzsdei árhoz kötnék, ami jelenleg nagyon alacsony. Nagy-Bege Zoltán viszont hangsúlyozta, az elemzés sarkít, hiszen a tervezet módosult időközben, másrészt a kikiáltási ár és a valós tranzakciós árak között van ugyan összefüggés, de nem ugyanaz.
Mint a szakértő is hangsúlyozta, június 1-jétől mindenképpen lesz árliberalizáció a földgázpiacon, a megawattonkénti 68 lejes szabályozott ár megszűnik.
Rámutatott, hasonló volt a helyzet 2017-ben, akkor áprilisában csökkentek az árak, ám télen már 50 százalékkal drágult a földgáz.
„Jobban szerettem volna egy olyan földgázár-liberalizációt, amikor első fázisban egy keveset emelkednek az árak, aztán a nagyon erős versenyhelyzet eredményeként csökkennek, ebben a forgatókönyvben a lakosság is érezhette volna a csökkenést” – részletezte Nagy-Bege. Jelenleg viszont
így fél év, egy év múlva, amikor a gazdaság valamelyest helyreáll, a megtépázott földgázpiacon kisebb lesz a versenyképesség, a fogyasztókhoz már nem gyűrűzik le az esetleges árcsökkenés.
A jelenlegi gáztörvény értelmében a termelőknek a földgáz 50 százalékát a központosított piacon kell értékesíteniük – emlékeztetett Nagy-Bege Zoltán. Ezt az Európai Bizottság sem támogatja, több ízben bírálta. Másrészt az offshore törvényben is benne van a kötelezettség, az offshore kitermelőcégek pedig ezzel indokolják a beruházási döntéseik késlekedését. Az ANRE ehelyett ajánlotta fel az 50 százalékos felajánlási kötelezettséget, ez a mechanizmus jelenleg közvita alatt áll.
Mint a szakértő elmondta, március eleje óta már többször módosítottak a tervezeten.
Volt egy javaslat, hogy ezt az ausztriai tőzsdéhez kössék, ám a legfontosabb piaci szereplőkkel – termelőkkel, kereskedőkkel – egyeztetve végül 90 százalékban elvetették. Jelenleg az körvonalazódik, hogy az első licit kikiáltási árát kötik az ausztriai tőzsdéhez, majd amikor minden – egy hónapos, negyedéves, féléves és éves – szerződésnél lesz már valós tranzakció, az utolsó romániai árhoz kötik a következő licit kiindulási árát.
Nagy-Bege Zoltán rámutatott, Európában valóban nagyon alacsonyak az árak, a leggyakrabban használt referenciaár a holland tőzsde, ott 6 euró körül volt a földgáz megawattórája, az osztrák tőzsdén is 8 euró alatt. Romániában viszont pénteken ugyanazok a termékek 50 lej körül mozogtak, vagyis meghaladták a 10 eurót, és az Ausztriában megvásárolt gázra is rá kell tenni a 2-3 eurós szállítási és egyéb költséget.
A héten még további egyeztetésekre kerül sor, a hatóság május közepéig próbálja jóváhagyni a szabályozást, hogy június elejétől, amikortól életbe lép az árkorlátozás megszüntetése, már ez alapján ajánljanak a termelők földgázmennyiségeket a központi piacra.
Nagy-Bege Zoltán hangsúlyozta, ezzel a kötelezettséggel a piaci likviditás biztosítása a cél, tehát hogy folyamatosan legyen földgáz a központi piacon. Valószínű csak azokra lesz érvényes, akik évente több mint egymillió megawattóra földgázt termelnek. Romániában három ilyen termelő van, számukra százalékos lebontásban határozzák meg, hogy havonta, negyedévente, félévente és évente mekkora mennyiséget kell felajánlaniuk.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!