Téves és túlságosan általános élelmiszer-biztonsági riasztást adtak ki az olasz hatóságok a román juhsajtra egyetlen gyártó tehéntejből készült terméke helyett – közölte hétfőn Dacian Cioloș román miniszterelnök.
2016. március 21., 13:382016. március 21., 13:38
2016. március 21., 13:572016. március 21., 13:57
A kormányfő sürgős tisztázást kért az Európai Bizottságtól a pénteken kiadott riasztás ügyében az MTI beszámolója szerint. Az uniós figyelmeztetés ugyanis úgy értelmezhető, hogy minden Romániából származó juhsajt fertőzésveszélyes. A riasztás az olasz hatóságoktól származik, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy egy Firenzében dolgozó román vendégmunkás kórházba került kislánya Romániából importált juhsajt fogyasztása miatt kapott E. coli-baktériumfertőzést.
Cioloș szerint ezzel szemben valójában kizárólag az Argeș megyei SC Brădet Srl termékei váltak gyanússá, ráadásul az olaszországi esetnél megvizsgált termék nem juhtejből, hanem tehéntejből készült. „Nem tudom elfogadni az ilyen tévedéseket, amelyek az egész román élelmiszeriparra kihatnak” – jelentette ki Cioloș, és utalt arra, hogy pontosan ismeri az uniós élelmiszer-biztonsági mechanizmusokat, hiszen korábban mezőgazdasági biztos volt Brüsszelben.
A román állat-egészségügyi hatóság múlt héten elrendelte 20 tonna Brădet tejtermék visszavonását a román piacról. A cég spanyol és olasz piacon lévő másfél tonnányi tejtermékét is visszavonták az üzletekből.
Az Európai Bizottság által kiadott pénteki riasztás szerint fennáll a veszélye, hogy E. coli-baktériummal fertőzött az olasz, német, francia és hazai piacon forgalmazott román juhsajt is. A magyar Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI érdeklődésére pénteken azt közölte: Magyarországra nem szállítottak a román juhsajtból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!