Fotó: Pinti Attila
Az NN biztosító figyelmeztető levele után cáfolták a hatóságok, hogy a kormány a magánnyugdíjalapok államosítására készülne.
2017. április 12., 17:482017. április 12., 17:48
2017. április 12., 18:022017. április 12., 18:02
Miután az ország legnagyobb nyugdíjbiztosítója, az NN a napokban arra figyelmeztette ügyfeleit, hogy a kormány a magánnyugdíjalapok államosítására készülhet, a hatóságok továbbra is cáfolják, hogy a Grindeanu-kormánynak szándékában állna ezt meglépni. Viorel Ștefan pénzügyminiszter ismételten tagadta, hogy szó lenne ilyesmiről, Șerban Nicolae, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora pedig „abszurdnak és aberráltnak\" nevezte szerdán a szárnyra kapott híreszteléseket, leszögezve, ő maga nem hallott ilyesmiről.
Cáfolta a szándékot Ion Giurescu, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) alelnöke is. „Tárgyaltunk a helyzetről a piac képviselőivel, voltak informális tárgyalások a kormány, a jegybank illetékeseivel. Nincsenek ilyen félelmek. Senkinek sem kell megijednie a költségvetéstől. Feleslegesen aggódnak, meg kell nézni a büdzsét, hogy lássák, nem kell aggódni\" – fogalmazott Giurescu, aki szerint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, Cătălin Predoiu indította el a lavinát, miután „felületesen\" nézte át a költségvetést.
Van ok az aggodalomra?
A szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a költségvetési bizottság tagja, Claudiu Năsui azonban másként gondolja, ő biztosra veszi, hogy zajlanak tárgyalások erről a témáról. „Vannak visszhangok a kormányzati és a magánszférából is, hogy készülnének erre a lépésre. Sajnos a pénzéhség nagyon nagy. A költségvetési kiadások – mint tudják – kicsúsztak minden ellenőrzés alól\" – fogalmazta meg Claudiu Năsui.
Nyugalomra intenek
A piaci szakértők szerint azonban egyelőre nincs ok aggodalomra. „Elméletileg bármit meg lehet tenni. De ez egyelőre csak spekuláció” – vallja eközben Ionuț Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke. Radu Crăciun, a BCR nyugdíjbiztosítási egységének elnök-vezérigazgatója is arról beszélt a Mediafax hírügynökségnek, hogy egyelőre nem igazolódtak be a szárnyra kapott információk.
„Mindenki, akivel konzultáltam, és fontos tisztségeket tölt be, cáfolta, hogy a magánnyugdíj-alapok államosítását terveznék, ami engem örömmel tölt el. Szintén örömmel tölt el az emberek reakciója, akik nagyon odafigyelnek arra, hogy mi történik a pénzükkel, ami ezekben az alapokban gyűl, ami jelzés arra, hogy ha valakinek eszébe jutna államosítani ezeket a pénzeket, az nem maradna reakció nélkül\" – fogalmazott Crăciun. Egyúttal emlékeztett, az esetleges államosítás 7 millió személyt érintene, akik mostanáig 7 milliárd eurónak megfelelő összeget gyűjtöttek össze a magánnyugdíj-alapokba.
„Csábító\" pénzösszegek
Aurelian Dochia pénzügyi elemző közben arra irányította rá a figyelmet, hogy a magánnyugdíjak államosításának témája nem újkeletű. „Egy ideje szó van róla. Láttam érintetteket a nyugdíjalapoktól, akik nyilvánosan véleményt mondtak, és felhívták a figyelmet a veszélyre. A döntés a hatóságok kezében van. Ilyen dolgok máshol is történtek\" – fejtette ki.
Leszögezte azonban, hogy a magánnyugdíjalapok kezdenek csábítóak lenni a hatóságok számára. „Ezeket az összegeket el lehet kobozni, és fel lehet használni a költségvetésen tátongó lyukak betömésére. Hosszú távon a helyzet bonyolult azok számára, akik jó nyugdíjat szeretnének. Persze, az ügyvédek megtámadhatják ezt, s akár az Emberi Jogi Európai Bírósága elé is kerülhet az ügy, de ez jogi vita, vannak mindenféle álláspontok\" – fogalmazta meg Aurelian Dochia.
Mint ismeretes, Magyarország néhány éve államosította a magánnyugdíj-alapokat, Lengyelország pedig a nyugdíjalapok birtokában levő államkötvényeket államosította, hogy csökkentse az állami adósságot.
Amint arról beszámoltunk, Viorel Ştefan pénzügyminiszter tíz nappal ezelőtt is cáfolta az akkor szárnyra kapott híreszteléseket, mondván, nincs szükség a kötelező magánnyugdíjalapok államosítására. „Ennél nagyobb aberrációt még nem hallottam. Épp ellenkezőleg, az állami nyugdíjalap kezd megerősödni\" – szögezte le a tárcavezető, amikor az újságírók a magánnyugdíjak államosításáról szóló híresztelésekről faggatták. Mint ismeretes, Romániában három pillérű nyugdíjrendszer van. Az első az állami nyugdíjalap, a második a kötelező magánnyugdíjalap, a harmadik pillér pedig önkéntes, az alkalmazottak dönthetik el, hogy akarnak-e pluszösszegeket fizetni egy nagyobb nyugdíj reményében.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.