Többet fizetnek azok, akik nem csak alapélelmiszereket vásárolnak
Fotó: Haáz Vince
Úgynevezett vízágyhatás érvényesült a boltokban Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szerint, miután a kormány tavaly az alapélelmiszerek árának kordában tartása érdekében bevezette az árréskorlátozást. A szakember szerint ugyanakkor nem versenyellenes, hogy a kiskereskedők megemelték más termékek árát, hogy kompenzálják a Ciolacu-kabinet által az alapvető élelmiszerekre kivetett árrésplafont.
2024. február 14., 09:362024. február 14., 09:36
2024. február 14., 10:002024. február 14., 10:00
A Versenytanács elnöke arra az újságírói kérdésre beszélt a vízágyhatásról, hogy észlelt-e áremelkedést más termékeken, esetleg nem élelmiszereken, mióta a kormány korlátozta az egyes alapvető élelmiszerek haszonkulcsát.
„Igen, valóban láttam, hogy abban az időszakban, amikor az alapélelmiszerek ára csökkent, más termékeknél áremelkedést tapasztaltunk. Valahol konzerválódott a kiskereskedők nyeresége. Kevesebbet keresnek az alapélelmiszereken, és valamivel többet más termékeken.
– fogalmazott a versenyhatóság elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a Versenytanács pontosan mely termékek esetében észlelt áremelkedést, Chirițoiu azt válaszolta, hogy a hatóság „mindent megvizsgált, amit a nagy kiskereskedelmi ületláncok árulnak, tehát a nem élelmiszer jellegű termékeket is”.
Amit látunk, az az árrés konzerválása, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedők összességében annyit keresnek, mint korábban. Kicsit kevesebbet keresnek az olcsóbb termékeken, és többet a többin. Összességében még mindig 2 százalék körüli a nettó haszonkulcsuk” – részletezte a szakember.
„Ez a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. Mi ezt a magatartást nem tekintjük a versenyjog megsértésének, hanem a törvény feltételeihez való alkalmazkodásnak” – mondta a Versenytanács elnöke.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A romániai Versenytanács összesen 123 millió lejre büntette a Samsungot, az eMAG-ot, az Altexet és a Flancót „a versenyjogot sértő megállapodásban való részvétel” miatt, mely televíziók és mobiltelefonok értékesítésére vonatkozott 2019–2021 között.
Az Európai Unió tagállamai idén július elseje és november 17. között összesen 8,79 millió tonna búzát exportáltak, 31 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában – közölte részleges adatok alapján kedden az Európai Bizottság.
Az energiapiac újbóli liberalizációja után akár 40 százalékkal is csökkenhet a 300 kilowattóránál (kWh) nagyobb energiafogyasztású háztartások számlája – közölte kedden Sebastian Burduja.
A szeptemberi 2,1 százalékról októberben 2,3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat kedden közzétett adataiból.
Magyarország aranykészlete meghaladja a Románia által felhalmozott tartalékokat, miután Budapest szeptember végén 94,5-ről 110 tonnára növelte az aranytartalékot.
A hétfőn jegyzett évi 5,58 százalékról 5,59 százalékra nőtt kedden a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – közölte a Román Nemzeti Bank (BNR).
Jövő évtől 2030-ig naponta több mint 600 baby boomer tölti be a 65. életévét, azaz a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Hotnews.ro által az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján végzett számításokból.
Radu Oprea gazdasági miniszter szerint az energiaárak korlátozásának 2025 márciusa után is érvényben kell maradnia, mindaddig, amíg megtalálják a megfelelő megoldásokat az árak alacsony szinten tartására.
Óriási a különbség az átlagbérek között, ha megyei lebontásban vizsgáljuk a számokat – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett friss adatsorokból, amelyeket a Digi 24 hírtelevízió vett górcső alá.
Októberben 925 865 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 2322-vel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
A korábbi 3,3 százalékról 1,4 százalékra módosította az Európai Bizottság (EB) pénteken közzétett jelentésében a román gazdaság 2024-es GDP-arányos növekedésére vonatkozó előrejelzését.
szóljon hozzá!