Többet fizetnek azok, akik nem csak alapélelmiszereket vásárolnak
Fotó: Haáz Vince
Úgynevezett vízágyhatás érvényesült a boltokban Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szerint, miután a kormány tavaly az alapélelmiszerek árának kordában tartása érdekében bevezette az árréskorlátozást. A szakember szerint ugyanakkor nem versenyellenes, hogy a kiskereskedők megemelték más termékek árát, hogy kompenzálják a Ciolacu-kabinet által az alapvető élelmiszerekre kivetett árrésplafont.
2024. február 14., 09:362024. február 14., 09:36
2024. február 14., 10:002024. február 14., 10:00
A Versenytanács elnöke arra az újságírói kérdésre beszélt a vízágyhatásról, hogy észlelt-e áremelkedést más termékeken, esetleg nem élelmiszereken, mióta a kormány korlátozta az egyes alapvető élelmiszerek haszonkulcsát.
„Igen, valóban láttam, hogy abban az időszakban, amikor az alapélelmiszerek ára csökkent, más termékeknél áremelkedést tapasztaltunk. Valahol konzerválódott a kiskereskedők nyeresége. Kevesebbet keresnek az alapélelmiszereken, és valamivel többet más termékeken.
– fogalmazott a versenyhatóság elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a Versenytanács pontosan mely termékek esetében észlelt áremelkedést, Chirițoiu azt válaszolta, hogy a hatóság „mindent megvizsgált, amit a nagy kiskereskedelmi ületláncok árulnak, tehát a nem élelmiszer jellegű termékeket is”.
Amit látunk, az az árrés konzerválása, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedők összességében annyit keresnek, mint korábban. Kicsit kevesebbet keresnek az olcsóbb termékeken, és többet a többin. Összességében még mindig 2 százalék körüli a nettó haszonkulcsuk” – részletezte a szakember.
„Ez a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. Mi ezt a magatartást nem tekintjük a versenyjog megsértésének, hanem a törvény feltételeihez való alkalmazkodásnak” – mondta a Versenytanács elnöke.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A romániai Versenytanács összesen 123 millió lejre büntette a Samsungot, az eMAG-ot, az Altexet és a Flancót „a versenyjogot sértő megállapodásban való részvétel” miatt, mely televíziók és mobiltelefonok értékesítésére vonatkozott 2019–2021 között.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!