Többet fizetnek azok, akik nem csak alapélelmiszereket vásárolnak
Fotó: Haáz Vince
Úgynevezett vízágyhatás érvényesült a boltokban Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke szerint, miután a kormány tavaly az alapélelmiszerek árának kordában tartása érdekében bevezette az árréskorlátozást. A szakember szerint ugyanakkor nem versenyellenes, hogy a kiskereskedők megemelték más termékek árát, hogy kompenzálják a Ciolacu-kabinet által az alapvető élelmiszerekre kivetett árrésplafont.
2024. február 14., 09:362024. február 14., 09:36
2024. február 14., 10:002024. február 14., 10:00
A Versenytanács elnöke arra az újságírói kérdésre beszélt a vízágyhatásról, hogy észlelt-e áremelkedést más termékeken, esetleg nem élelmiszereken, mióta a kormány korlátozta az egyes alapvető élelmiszerek haszonkulcsát.
„Igen, valóban láttam, hogy abban az időszakban, amikor az alapélelmiszerek ára csökkent, más termékeknél áremelkedést tapasztaltunk. Valahol konzerválódott a kiskereskedők nyeresége. Kevesebbet keresnek az alapélelmiszereken, és valamivel többet más termékeken.
– fogalmazott a versenyhatóság elnöke.
Arra a kérdésre, hogy a Versenytanács pontosan mely termékek esetében észlelt áremelkedést, Chirițoiu azt válaszolta, hogy a hatóság „mindent megvizsgált, amit a nagy kiskereskedelmi ületláncok árulnak, tehát a nem élelmiszer jellegű termékeket is”.
Amit látunk, az az árrés konzerválása, ami azt jelenti, hogy a kiskereskedők összességében annyit keresnek, mint korábban. Kicsit kevesebbet keresnek az olcsóbb termékeken, és többet a többin. Összességében még mindig 2 százalék körüli a nettó haszonkulcsuk” – részletezte a szakember.
„Ez a jogszabályokhoz való alkalmazkodás. Mi ezt a magatartást nem tekintjük a versenyjog megsértésének, hanem a törvény feltételeihez való alkalmazkodásnak” – mondta a Versenytanács elnöke.
A bukaresti Versenytanács még nem fejezte be a bankoktól a két, folyamatban lévő vizsgálat keretében összegyűjtött több száz e-mail feldolgozását, de remélik, hogy az év vége felé döntést hozhatnak.
A romániai Versenytanács összesen 123 millió lejre büntette a Samsungot, az eMAG-ot, az Altexet és a Flancót „a versenyjogot sértő megállapodásban való részvétel” miatt, mely televíziók és mobiltelefonok értékesítésére vonatkozott 2019–2021 között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!