Fotó: Krónika
2008. július 03., 00:002008. július 03., 00:00
Nemcsak a váradiaknak, Bihar megyeiknek ajánlanak utakat, külföldiek is számíthatnak az iroda szolgáltatásaira. A Magyarországról érkezők között a mai napig Erdély és a Székelyföld a legnépszerűbb úti cél, a nyugatabbról érkező külföldiek pedig főleg a romániai városok iránt érdeklődnek, a természeti szépségekben gazdag hegyvidék vagy a tengerpart kevésbé népszerű. „Nincs megfelelő reklámja a román tengerpartnak, vagy ha mégis, akkor sajnos van rá példa, hogy nem megfelelően teljesítik a vállaltakat. A másik nagy problémát pedig az utak állapota jelenti. Manapság autóval utazni a tengerpartra az országon keresztül egy külföldinek kínszenvedés, a repülőjáratok ritkák. A hegyvidéknek meg egyszerűen nincs megfelelő reklámja. Ha egy turisztikai vásáron megkérdezünk egy külföldit arról, hogy mit tud Romániáról, akkor először Drakulát, Brassó Pojánát és Bukarestet, esetleg a moldvai kolostorokat említi” – összegzi a tulajdonos. Romániának is ki kellene alakítania egy országimázst, amivel reklámozhatná magát, mint ahogyan Magyarország most a termálvizek és a gyógyvizek országaként próbál népszerűségre szert tenni, ám egyelőre úgy látszik, hogy senki nem törekszik az országkép létrehozásával.
Nagyon olcsón, nagyon drágán
A keresletet az emberek jövedelmének függvényében két jól szétválasztható csoportra lehet osztani. Az alacsonyabb jövedelműek, akik fix fizetésből élnek, dolgozzanak állami vagy magánszektorban, az olcsóbb pihenési lehetőségeket keresik, tehát 200 eurót tudnak fizetni személyenként. Hétvégi utakat keresnek, vagy több napra apartmanban szállnak meg, ahol önállóan megoldhatják az étkezést. A vezető pozícióban dolgozók, menedzserek, üzletemberek a nagyon elit utakat keresik, all inclusive ellátással, repülőúttal, lehetőleg úgy, hogy a kiindulási reptér minél közelebb legyen a lakóhelyükhöz. Az úgynevezett középkategóriás utakat alig néhányan keresik, főleg értelmiségiek. A jelenség idén érezhető a legerősebben.
Töretlen török népszerűség
Fejenként kétszáz euróért belföldi és külföldi utakat egyaránt ajánl a Domino Tours. Ezért a pénzért a román tengerparton és a hegyvidéken két-három csillagos szállodában egy hetet tölthetnek jó körülmények között. Görögországban még főszezonban is el lehet tölteni 250 euróért egy hetet, ha a pihenni vágyó az autóbuszos utazást választja. A 250 eurós kategóriában Horvátországot ajánlja még az üzletasszony, kétcsillagos szállodában, félpanzióval vagy apartmanban önellátással. Az említett árakhoz esetenként még az útiköltséget is hozzá kell számolni, de ha például négyen utaznak egy személygépkocsival, akkor lényegében csupán az üzemanyag árát kell összedobni.
A magasabb árkategóriájú ajánlatok közül nagyon sokan választják Törökországot, all inclusive ellátással. „Ezeket a nyaralási lehetőségeket főleg azok keresik, akik gyermekekkel mennek nyaralni, és nem a kirándulgatás, nézelődés, hanem a pihenés a fő céljuk. A szállodakomplexumokban mindent megtalálnak és megkapnak, nem kell másra költeniük, és valóban kipihenhetik magukat. „Nagyon sokan keresik az utóbbi időben a különböző spanyol szigeteket, Grand Canariát, Tenerifét, Ibizát, és Görögország is kedvelt úticél. Görögországot már említettük az olcsóbb lehetőségeknél, de a görög szigeteken luxuskategóriába sorolható üdülőhelyek is vannak” – teszi hozzá Marianne. Egy hétéjszakás luxusnyaralás ára az említett országokban 600-tól 1600 euróig változhat személyenként. Az üzletvezetőtől azt is megtudjuk, hogy a legdrágábban a török Riviérán, egy úgynevezett öt plusz kettes besorolású szállodában, 1825 euróért tölthet el egy személy egy hetet. (Törökországban legtöbb öt csillagot kaphat egy szálloda, a „plusz kettő” a további szolgáltatásokat jelzi.). S hogy ezért a pénzért mit ajánlanak? Elképesztő luxussal berendezett szobákat, ahol természetesen van légkondicionáló, internetcsatlakozási lehetőség, és saját út a tengerpartra, valamint külön alkalmazott áll a vendég rendelkezésére.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.