Még tovább emelheti az 500 eurós bankjegy feketepiaci értékét az a tény, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa elrendelte a címlet nyomásának végleges leállítását, illetve annak kihagyását a készülő „Europa” sorozatból.
2016. május 10., 19:112016. május 10., 19:11
Az 500 eurós bankó kibocsátása 2018 vége felé, az új „Europa” sorozat 100 és 200 eurós bankjegyeinek bemutatásával egy időben szűnik meg. Az összes többi használatban lévő címlet – 5 eurótól 200 euróig – forgalomban marad.
Az euró nemzetközi szerepére és a bankjegyekbe vetett bizalomra való tekintettel azonban az 500 eurós bankjegy nem veszíti el törvényes fizetőeszköz szerepét, és továbbra is lehet majd használni fizetések teljesítésére és értékőrzőként. Az 500 eurós bankjegyet korlátlan ideig be lehet majd váltani az Eurosystem bankjainál – írja az EKB. Jelezték továbbá, hogy az EKB és az euróövezeti központi bankok által alkotott Eurosystem minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a megmaradó címletekből elegendő álljon rendelkezésre a készpénzforgalom lebonyolításához.
A pénzintézet honlapján megjelent közleményben a bankjegy illegális gazdasági tevékenységekben játszott szerepével indokolták a döntést, az 500 eurós címlet ugyanis a bűnözők és illegális ügyletek kedvenc szereplőjévé vált. Az alvilágban annyira kedvelt, hogy sok esetben még a névértékénél is többet lehet érte kérni, és bizonyos körökben egyenesen „bin Ladennek” nevezik.
Az Europol 2015-ben kongatta meg a vészharangot, hogy 500 eurónál jóval többért cserélnek gazdát a bankók, hiszen ekkora címletben tetemes összegek viszonylag kis helyen is szállíthatók, így a legjobb eszközök a pénzmosásra. Nem az 500 eurós címletet „szereti” egyébként a feketepiac, sajtóinformációk szerint a feltörekvő piacokon, mint Argentína, Etiópia, Indonézia vagy India, a 100 eurós címletekkel is névleges értéküknél magasabb áron zajlanak a tranzakciók.
Tavaly 5200-zal 39 900-ra csökkent a betöltetlen munkahelyek száma Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken ismertetett adatai szerint.
Tavaly az előző évhez képest 13,9 százalékkal 2113 lejre nőtt az átlagnyugdíj Romániában – tájékoztatott pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem elégedett Adrian Câciu európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében elköltött összeg mértékével.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
szóljon hozzá!