A háromszintes épület alagsorában a csomagokat kezelik, a földszinten 710, az első emeleten 715 négyzetméteres galéria található. Innen nyílnak a különböző cégek által kibérelhető helyiségek.
A repülőtér soron következő befektetéseit ecsetelve Tişe elmondta: az új, 3500 méter hosszú kifutópálya az első a befektetések listáján. A létesítmény legkorábban 2012-ben készülhet el, és mintegy 150 millióba euróba kerül majd. A kifutópálya \"csak\" 88 millió euróba kerül ugyan, de az összeget szinte megduplázza a mintegy 500 magánkézen levő parcella kisajátítási költsége. Ráadásul a pálya megépítéséhez a Szamost is el kell terelni, ez pedig 60 millió eurót emésztene fel, részletezte a kissé utópisztikus tervet a tanácselnök. Mint mondta, a folyó elterelését a Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság vállalta magára. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat európai uniós alapokból szereznék meg. A tanácselnök számításai szerint a kisajátításokat körülbelül fél év alatt le lehet bonyolítani, ezt a megyeháza saját költségvetéséből finanszírozza majd.
Alin Tişe arról is beszámolt, hogy 2012-ig más terveket is meg szeretnének valósítani, ezek között szerepel egy 2000 hellyel rendelkező parkoló megépítése a kolozsvári reptér számára.
David Ciceo, a repülőtér igazgatója arról számolt be, hogy a válság ellenére idén hét százalékkal nőtt a kolozsvári repülőtér forgalma, 2010-ben tízszázalékos növekedésre számítanak, míg Európa-szerte 5–10 százalékos forgalomcsökkenést könyveltek el a repterek. Az igazgató elmondta, hogy jövőre erőteljes marketingkampányt indítanak majd a nevesebb légitársaságok megszerzéséért. Jelenleg a British Airwayszel és az Air France-szal tárgyalnak. Mint mondta, nemcsak a romániai repülőterekkel, hanem Isztambullal és a bulgáriai Várnával is versenyeznek a regionális csomóponttá válásért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok