Fotó: Jakab Mónika
A várakozásokkal ellentétben tovább nőnek az ingatlanárak Kolozsváron és Nagyváradon is. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint kereslet és kínálat is van, ám a vásárlók egyre gyakrabban döntenek úgy, hogy kivárnak, és nem adják meg az irreálisan magas árat a kiszemelt ingatlanért.
2022. április 27., 18:592022. április 27., 18:59
Az orosz–ukrán háború kitörése óta a várakozásokkal ellentétben tovább drágultak az ingatlanok, sőt a tranzakciók száma is gyorsulóban van – állapította meg friss elemzésében a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) magyar tagozatos kutatócsoportja. Mint rámutattak, idén márciusban az előző hónaphoz képest Kolozsváron 4,2 százalékkal, Brassóban 2,7 százalékkal, Bukarestben 2,4 százalékkal, Konstancán 1,1 százalékkal, míg Temesváron 0,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.
„A meredeken növekvő banki kamatoknak, az Első otthon program iránti érdeklődés lanyhulásának a kereslet csökkenését kellett volna előidéznie, és – alapközgazdasági összefüggésként – ennek az árak mérséklődéséhez kellett volna vezetnie” – magyarázta a Krónika kérdésére Szász Levente, a kutatási projekt vezetője, a BBTE KGTK dékánhelyettese.
Az elemzők feltételezése szerint a lakosság az infláció előli menedékbefektetésként tekint az ingatlanokra.
„A keresletet azok generálják, akik nagyobb megtakarítással rendelkeznek, és a bizonytalan inflációs-háborús időszakban menedékbefektetésként vásárolnak ingatlant, hiszen ez egy biztosabb befektetés, mint a vállalati szektor, mert bizonytalan, hogy a háború hatására melyik iparág merre mozdul el, pluszban a gazdasági növekedési kilátások világszinten egyre rosszabbak. A tehetősebbek megengedhetik maguknak az egyébként magas áron értékesített ingatlanok megvásárlását” – összegzett Szász Levente.
„A tranzakciók számát valamilyen szinten visszafogja, hogy drágultak a hitelek, és nehezebb ezekhez hozzájutni” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal Bónis Endre, a kincses városbeli Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Meglátása szerint az elmúlt években lekötött, előszerződött új építésű lakások adásvételét most véglegesítik, telekkönyvezik az új tulajdonos nevére, és ez valamilyen szinten torzítja a valóságot, hiszen a tranzakció ezekben az esetekben már akár egy-két évvel korábban létrejött, csak most hivatalosítják.
Erre az évre is jellemző ugyanakkor a szakértő elmondása szerint az intenzív kereslet az ingatlanpiacon, sokan vásárolnának, ám sokan nem hajlandóak kifizetni a kért magas árat, az eladók viszont nem engednek, mert folyamatosan arról szólnak a hírek, hogy 2300–2400 eurót is el lehet kérni egy lakás négyzetméteréért. Ilyen körülmények között pedig kevesebb tranzakció valósul meg, tulajdonképpen azok az ingatlanok cserélnek gazdát, amelyeket viszonylag „normális” áron dobnak piacra.
„Ha egy kétszobás lakásért 100 ezer euró feletti árat kérnek, nem tudják eladni, viszont aki 85–90 ezer eurót kér, rögtön talál vevőt” – fejtette ki a vállalkozó.
Bónis Endre elmondta, egyre többen keresik azokat a lakásokat, amelyekbe minimális ráfordítással be lehet költözni, mert egy banális lakásfelújítás hónapokig elhúzódhat, nehéz mesterembert, építőanyagot találni, és ráadásul nagyon sokba is kerül.
– szögezte le Bónis Endre.
A vállalkozó ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az energiaválság hosszú távon megváltoztatja az ingatlanpiacon az igényszintet, hiszen egy házban a gázszámla értéke elérheti a havi 2500–3000 lejt, így a fenntartás egyre nagyobb terhet ró a lakókra, ennek a hatása pedig a következő időszakban érződni fog a piacon. Egyelőre viszont nem jellemző, hogy a két-három tagú családok „szabadulni” próbálnának a nagyobb házaktól, és akár áron alul is eladnák, részletezte Bónis Endre.
„Ha otthon vagy bankban tartjuk a pénzt, veszít az értékéből, tehát mindenképpen jobb ingatlanba fektetni. Kérdés azonban, hogy a száguldó infláció mellett, lesz-e annyi megtakarított pénz, hogy ilyen árakon meg tudják vásárolni a lakásokat, vagy inkább sokan kivárnak, amíg elmúlik a bizonytalanság, biztatóbbak lesznek a jövőbeli kilátások” – húzta alá a szakember. Kérdésünkre kifejtette, az albérletek piacán érződik, hogy az egyetemisták visszatértek Kolozsvárra, bemozdult a kínálat-kereslet, ám a bérek nem emelkedtek. „Az inflációt véve alapul, ha egy terméket ugyanannyiért kínálnak, mint néhány hónappal ezelőtt, azt jelenti, hogy olcsóbb lett, ez történik most a bérpiacon” – fogalmazta meg Bónis Endre.
A Partiumban is arra panaszkodnak a közjegyzők, hogy valamelyest csökkent a tranzakciók száma, ám nem jelentős mértékű a visszaesés, az árak is inkább stagnálnak – osztotta meg lapunkkal György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője. Tapasztalatai szerint a bizonytalanság befolyásolja az ingatlanpiaci szereplők döntéseit, az orosz–ukrán háború kimenetele miatti aggódás oda vezet, hogy sokan már nem akarnak eladni vagy éppen vásárolni. Sok olyan tranzakció meghiúsult, ami már le volt egyeztetve, végül valamelyik fél vagy mindkettő meggondolta magát, visszalépett.
Nagyvárad a fekvéséből adódóan is vonzza az ingatlanbefektetőket, a látványos fejlődése azok számára is „láthatóvá” tette a várost, akik különben nem rendelkeznek nagyváradi kötődéssel. Az ingatlanközvetítő elmondta, az új építésű lakások keresettek, mert ezeknek általában kevesebbe kerül a fenntartásuk, saját hőközponttal rendelkeznek. Másfelől a piacon minden típusú ingatlanra van igény: a befektetők inkább tömbházlakásokat vásárolnak, de az is jellemző, hogy a családok a különböző életszakaszokban lakást cserélnek.
„A fiatal házasok vesznek egy kisebb lakást, amit nagyobbra, végül házra cserélnek, nyugdíjas korukba visszaköltöznek tömbházba, vagy minél egyszerűbben fenntartható, kisebb lakásba, ezek a cserék mind mozgást generálnak az ingatlanpiacon” – mutatott rá György-Csáki István.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!