Fotó: Kristó Róbert
Noha Hargita Megye önkormányzata legutóbbi rendkívüli ülésén 800 ezer lejes támogatást ígért a felcsíki regionális derítőállomás üzemképessé tételére, korántsem biztos, hogy a szennyvízülepítőt még idén sikerül működésbe hozni.
2014. október 23., 18:092014. október 23., 18:09
A Felcsík Kistérségi Társulás öt község – Csíkszentdomokos, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkkarcfalva és Csíkszenttamás – bevonásával, kormányzati finanszírozásra számítva évekkel ezelőtt hozzálátott a mintegy hétmillió lej értékű felcsíki regionális szennyvízhálózat kiépítéséhez. A beruházás több mint nyolcvan százalékban elkészült, azonban a munkálatokkal jó ideje leálltak, mert elfogyott a pénz.
A projektben részt vállaló községek időközben kevéssel több, mint 900 ezer lejes adósságot is felhalmoztak a kivitelező irányába. A megyei önkormányzat által kiutalt gyorssegélyek révén a kinnlevőségek nagy részét sikerült törleszteni, egyedül Csíkmadaras adós még 196 ezer lejjel. A megyei önkormányzat legutóbbi, csíkszentdomokosi testületi ülésén jelentette be, hogy további 800 ezer lejjel támogatja az ülepítő építését.
Csak elméletben létező pénz
„A szóban forgó összeget Csíkszentdomokos kapja formailag, majd átutalja a Felcsík Kistérségi Társulásnak, hiszen ez áll szerződéses viszonyban a kivitelezővel” – tájékoztatott Süket Zsombor. A társulás menedzsere kiemelte, ebből a pénzből a beruházást nem tudnák befejezni, ám elvileg működőképessé lehetne tenni az ülepítő állomást. Az összeg régi adósságok törlesztésére viszont nem fordítható.
Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere úgy tudja, a vidékfejlesztési alapból származik a 800 ezer lej, amit majd kiutal a megye az általa vezetett településnek. „A kormányzati listán szerepel a támogatás, azonban jó lenne még ebben a hónapban megkötni az erről szóló finanszírozási szerződést a vidékfejlesztési alap kezelőjével” – említette az elöljáró. Hozzátette, az összeget még idén el kellene költeni, hiszen volt már arra példa, hogy a fel nem használt forrásokat év végén visszakérte a kormány.
„Még 196 ezer lejes tartozás van irányunkban a községek részéről. Ezért úgy döntöttünk, csak ennek törlesztése után lehet szó a munkálatok újrakezdéséről” – ezt már Ravasz Sándor nyilatkozta munkatársunknak. A kivitelezéssel megbízott csíkszeredai Hidrotran Kft. igazgatója elmondta, elvileg két hónap alatt működőképessé lehetne tenni az ülepítőt, ehhez viszont legkésőbb november elsejéig hozzá kellene látni a munkálatokhoz.
Mint arról már korábban beszámoltunk, többek között a szennyvíztisztító körüli tereprendezés, néhány gépészeti eszköz megvásárlása, villamossági munkálatok, az informatikai rendszer kialakítása, illetve az Olt folyóba vezető lefolyó megépítése van hátra.
Bíró László: várjuk a további segítséget
„Saját forrásaiból Madaras nem tudja fedezni az ülepítő építéséből származó adósságot” – tudtuk meg Bíró Lászlótól. Csíkmadaras polgármestere megemlítette, hogy szeptemberben már kaptak 100 ezer lejt a megyétől erre a célra, ám további 196 ezer lejjel tartoznak még a kivitelezőnek az eddig elvégzett munkálatokra. Ez utóbbi összeg kifizetésére már csak 30 napja maradt a helyi önkormányzatnak, ha ez nem történik meg, zárolják számláikat.
„Csíkmadaras bőven kivette a részét a beruházásból. A pluszköltségeket, amelyekből az adósság is származik, csak úgy vállaltuk fel, ha kormánypénzből vagy a megyei tanács támogatásából kapjuk meg a fedezetet. Ezúttal is számítunk utóbbi segítségére a helyzet rendezése érdekében” – tájékoztatott a településvezető.
Ha meg is érkezik a megyei önkormányzat által ígért 800 ezer lejes támogatás az ülepítő építésére, és Madaras is törleszteni tudja adósságát, még mindig szükséges 400 ezer lej ahhoz, hogy végleg pontot tehessenek a felcsíki szennyvíztisztító állomással kapcsolatos munkálatokra.
Ferencz Alajos, Csíkszentdomokos polgármestere szerint egyelőre talány, honnan sikerül majd biztosítani ezt az összeget. „Egyszer végezzük el a mostanra esedékes munkát, utána meglátjuk, hogyan tovább” – jegyezte meg az elöljáró.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
szóljon hozzá!