A különbség belül van. Az azonos márkanév ellenére a szegényebb országok lakóinak silányabb minőség jut
Fotó: pixabay.com
Mintegy 50 százalék a valószínűsége, hogy ugyanaz az élelmiszer különböző minőségű Romániában és Bulgáriában, mint Dániában – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített elemzésből. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP közötti különbség két ország között, annál nagyobb a kettős mérce a minőség tekintetében.
2020. február 10., 19:042020. február 10., 19:04
2020. február 10., 20:142020. február 10., 20:14
A romániai és a bolgár fogyasztók a leginkább kitettek a kettős mércének az élelmiszerek minőségét illetően – idézi az Economica.net gazdasági portál a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített, legfrissebb elemzést. Ennek értelmében összefüggés van aközött, hogy mekkora egy országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az illető államban eladásra kínált termékek között, és minél nagyobb a különbség két ország egy főre eső GDP-je között, úgy nő annak a valószínűsége, hogy a különböző vállalatok egyazon márkanév alatt más minőségű terméket kínálnak.
A GDP-hez való viszonyulás mellett a kutatók megnézték azt is, hogy van-e összefüggés egy termék ára és a kettős mérce előfordulása között, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az árkülönbség az országpárok között, úgy nő a kettős mérce előfordulásának valószínűsége. Van összefüggés ugyanakkor a górcső alá vett terméket gyártó vállalatok mérete és az eltérő minőség között, a 22 millió eurós üzleti forgalmat meghaladó gyártók esetében a minőségi kettős mérce lehetősége 8 százalékkal nő. Az egyszerű termékeknél, amelyeknek legtöbb három összetevőjük van, a lehetőség 25 százalékkal csökken. De van összefüggés a termék csomagolása és minőségbeli különbség között is: minél nagyobb az eltérés a csomagolás elején, úgy nő a kettős mérce esélye.
Mint ismeretes, a kettős mérce alkalmazására korábban számos EU-tagállam közül Románia is felhívta a figyelmet, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által rendelt laboratóriumi vizsgálatok pedig kilenc termék esetében találtak eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében. Az élelmiszerek kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai terméken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.
Közben a román szenátus tavaly októberben elfogadott egy törvénytervezetet, ami az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetné azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt. A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba Romániában, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!