A különbség belül van. Az azonos márkanév ellenére a szegényebb országok lakóinak silányabb minőség jut
Fotó: pixabay.com
Mintegy 50 százalék a valószínűsége, hogy ugyanaz az élelmiszer különböző minőségű Romániában és Bulgáriában, mint Dániában – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített elemzésből. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az egy főre jutó GDP közötti különbség két ország között, annál nagyobb a kettős mérce a minőség tekintetében.
2020. február 10., 19:042020. február 10., 19:04
2020. február 10., 20:142020. február 10., 20:14
A romániai és a bolgár fogyasztók a leginkább kitettek a kettős mércének az élelmiszerek minőségét illetően – idézi az Economica.net gazdasági portál a Közös Kutatóközpont (JRC), vagyis az Európai Bizottság tudományos szolgálata által készített, legfrissebb elemzést. Ennek értelmében összefüggés van aközött, hogy mekkora egy országban az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az illető államban eladásra kínált termékek között, és minél nagyobb a különbség két ország egy főre eső GDP-je között, úgy nő annak a valószínűsége, hogy a különböző vállalatok egyazon márkanév alatt más minőségű terméket kínálnak.
A GDP-hez való viszonyulás mellett a kutatók megnézték azt is, hogy van-e összefüggés egy termék ára és a kettős mérce előfordulása között, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az árkülönbség az országpárok között, úgy nő a kettős mérce előfordulásának valószínűsége. Van összefüggés ugyanakkor a górcső alá vett terméket gyártó vállalatok mérete és az eltérő minőség között, a 22 millió eurós üzleti forgalmat meghaladó gyártók esetében a minőségi kettős mérce lehetősége 8 százalékkal nő. Az egyszerű termékeknél, amelyeknek legtöbb három összetevőjük van, a lehetőség 25 százalékkal csökken. De van összefüggés a termék csomagolása és minőségbeli különbség között is: minél nagyobb az eltérés a csomagolás elején, úgy nő a kettős mérce esélye.
Mint ismeretes, a kettős mérce alkalmazására korábban számos EU-tagállam közül Románia is felhívta a figyelmet, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium által rendelt laboratóriumi vizsgálatok pedig kilenc termék esetében találtak eltérést a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott azonos termékek összevetése következtében. Az élelmiszerek kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai terméken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.
Közben a román szenátus tavaly októberben elfogadott egy törvénytervezetet, ami az üzleti forgalom négy százalékáig terjedő bírsággal büntetné azokat a cégeket, amelyek a másutt forgalmazottnál gyengébb minőségű termékeket értékesítenek Romániában azonos márkanév alatt. A kettős mércét büntető törvénytervezet akkor léphet hatályba Romániában, ha a képviselőház is megszavazza és az államfő kihirdeti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!