Fotó: Végh Balázs
Ioan Pop, az egyesület vezetőségi tagja úgy véli, épp itt az ideje, hogy Szatmáron is legyen hasonló vásár, mivel Nyugaton ez már jól bevált szokás. „Nem piacról van szó, hanem olyan kirakodóvásárról, ahol az egyesületünkhöz tartozó 34 termelő kínálja minőségi portékáit” – részletezte az ötletgazda.
Pop továbbá arról is beszámolt, hogy a vásáron résztvevők egyforma sátrakban és az egyesület logójával ellátott kötényekben, sapkákban árulnak. A rendezvény végén könnyen össze tudnak pakolni, illetve csak kis tételben szállítanak a helyszínre termékeket, így elkerülik a nagybani viszonteladók spekulációit. „Az a lényeg, hogy a lakosság első kézből jusson hozzá a legfinomabb, válogatott termékekhez, amelyek a Mezőgazdasági Minisztérium által jóváhagyott területeken teremnek. Olyan zöldségek és gyümölcsök vannak a standokon, amelyeket egyébként üzletekben nem kapni.
Ezek termesztésében egyáltalán nem használtak káros növényvédő szereket, és csak minimális mennyiségű vegyszerrel kerültek kapcsolatba” – tette hozzá az egyesületi vezető. A zöldségeken kívül kimondottan nagy sikere volt a frissen sült, állagjavító szerektől mentes házikenyérnek, a finom tejtermékeknek, illetve a válogatott hentesárunak. Emellett a pálinkát és a bort is sokan megkóstolták. A legtöbb pálinkatermelő szilvát is kínált, így a vásárlók megtudhatták, miből készül a méltán híres szatmári szilvapárlat. A borosgazdák pedig szőlőt hoztak magukkal, amelyet 6 lejes kilónkénti áron ajánlgattak.
Vasile Olteanu, aki zöldséges pulttal érkezett a vásárra, lapunk kérdésére elmondta, kitűnő ötletnek tartja a kezdeményezést, és minden héten el fog majd jönni. „Sokkal közvetlenebb a hangulat, mint az üzletekben. A vásárló nemcsak a válogatott termékekkel ismerkedhet meg, hanem a termelőkkel is közvetlenül léphet kapcsolatba. Továbbá olyan finomságokat vihet haza, amelyekről tudja, mit tartalmaznak, és nem adja félve a kisgyereke kezébe” – véli az őstermelő.
A Szamoskrassón termelő gazda egyre nagyobb érdeklődésre számít, mivel úgy gondolja, hamarosan a vásárlóközönség is felismeri a minőségi kínálatot, és szakít a szupermarketek tucatáruival. „Nem vagyunk olcsóbbak a nagyáruházaknál, vagy az élelmiszerpiacoknál. Nem is lehetnénk azok, hiszen akkor csődbe mennénk. Ellenben olyan áruval szolgálunk, amely ízre és minőségre is messze lekörözi az olcsó bóvlit” – fogalmazott a zöldséges, aki szerint sokan arra panaszkodnak, nem egyenletesen piros a paprika, ám arra nem gondolnak, hogy csak azokon a helyeken színeződik meg a termés, ahol a nap telibe éri. „A mutatós zöldségekben van valami turpisság. Jelen esetben nem a külcsín, hanem a belbecs a fontos” – véli Olteanu.
A lakosság 60 százaléka nyilatkozott úgy egy közvélemény-kutatás során, hogy fogyasztott már bioterméket, azonban sokan még mindig összetévesztik azokat a szupermarketekben vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, amelyekről köztudott, hogy nem környezetkímélő módon, illetve vegyszerek mellőzésével termesztettek. A Cult Market Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmány rámutat, Romániában még mindig igen ritkák az igazi biotermékek, mert még a piacokon kapható áruk nagy része sem rendelkezik a biobizonylattal.
Arra a kérdésre, hogy szerintük mi minősül bioterméknek, a felmérés során megkérdezettek 94 százaléka az egészséges, nem permetezett növényeket jelölte meg, 92 százalék mondta azt, hogy teljesen természetes termékekről van szó, amelyek nem tartalmaznak vegyszereket, míg 84 százalék szerint olyan termékek ezek, amelyek nem szennyezik a környezetet. Továbbá 83 százalék szerint nem tartalmaznak tartósítószereket, 34 százalék szerint hagyományos termékek, 30 százalék szerint növényi eredetűek. 5 százalék mondta viszont azt, hogy nincs tisztában a kifejezés jelentésével. Eközben a statisztikai adatok szerint a romániai biotermék-fogyasztás alig éri el a piac 1 százalékot, míg Németországban például már 5 százaléknál tartanak.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.