Biozöldség egyenesen az őstermelőktől

•  Fotó: Végh Balázs

Fotó: Végh Balázs

Közel 40 őstermelő mutatkozott be a hétvégén első alkalommal megrendezett szatmárnémeti hagyományos termékek vásárán. A Szatmár megyei Hagyományos és Ökotermékeket Termelők Egyesülete tervei szerint a rendezvény nagy sikerén felbuzdulva ezután minden pénteken és szombaton felállítják sátraikat a partiumi megyeközpont új főterén.

Bálint Eszter

Végh Balázs

2010. szeptember 13., 08:582010. szeptember 13., 08:58

Ioan Pop, az egyesület vezetőségi tagja úgy véli, épp itt az ideje, hogy Szatmáron is legyen hasonló vásár, mivel Nyugaton ez már jól bevált szokás. „Nem piacról van szó, hanem olyan kirakodóvásárról, ahol az egyesületünkhöz tartozó 34 termelő kínálja minőségi portékáit” – részletezte az ötletgazda.

Pop továbbá arról is beszámolt, hogy a vásáron résztvevők egyforma sátrakban és az egyesület logójával ellátott kötényekben, sapkákban árulnak. A rendezvény végén könnyen össze tudnak pakolni, illetve csak kis tételben szállítanak a helyszínre termékeket, így elkerülik a nagybani viszonteladók spekulációit. „Az a lényeg, hogy a lakosság első kézből jusson hozzá a legfinomabb, válogatott termékekhez, amelyek a Mezőgazdasági Minisztérium által jóváhagyott területeken teremnek. Olyan zöldségek és gyümölcsök vannak a standokon, amelyeket egyébként üzletekben nem kapni.

Ezek termesztésében egyáltalán nem használtak káros növényvédő szereket, és csak minimális mennyiségű vegyszerrel kerültek kapcsolatba” – tette hozzá az egyesületi vezető. A zöldségeken kívül kimondottan nagy sikere volt a frissen sült, állagjavító szerektől mentes házikenyérnek, a finom tejtermékeknek, illetve a válogatott hentesárunak. Emellett a pálinkát és a bort is sokan megkóstolták. A legtöbb pálinkatermelő szilvát is kínált, így a vásárlók megtudhatták, miből készül a méltán híres szatmári szilvapárlat. A borosgazdák pedig szőlőt hoztak magukkal, amelyet 6 lejes kilónkénti áron ajánlgattak.

Vasile Olteanu, aki zöldséges pulttal érkezett a vásárra, lapunk kérdésére elmondta, kitűnő ötletnek tartja a kezdeményezést, és minden héten el fog majd jönni. „Sokkal közvetlenebb a hangulat, mint az üzletekben. A vásárló nemcsak a válogatott termékekkel ismerkedhet meg, hanem a termelőkkel is közvetlenül léphet kapcsolatba. Továbbá olyan finomságokat vihet haza, amelyekről tudja, mit tartalmaznak, és nem adja félve a kisgyereke kezébe” – véli az őstermelő.

A Szamoskrassón termelő gazda egyre nagyobb érdeklődésre számít, mivel úgy gondolja, hamarosan a vásárlóközönség is felismeri a minőségi kínálatot, és szakít a szupermarketek tucatáruival. „Nem vagyunk olcsóbbak a nagyáruházaknál, vagy az élelmiszerpiacoknál. Nem is lehetnénk azok, hiszen akkor csődbe mennénk. Ellenben olyan áruval szolgálunk, amely ízre és minőségre is messze lekörözi az olcsó bóvlit” – fogalmazott a zöldséges, aki szerint sokan arra panaszkodnak, nem egyenletesen piros a paprika, ám arra nem gondolnak, hogy csak azokon a helyeken színeződik meg a termés, ahol a nap telibe éri. „A mutatós zöldségekben van valami turpisság. Jelen esetben nem a külcsín, hanem a belbecs a fontos” – véli Olteanu.



Sokan nem tudják még, mi a bió

A lakosság 60 százaléka nyilatkozott úgy egy közvélemény-kutatás során, hogy fogyasztott már bioterméket, azonban sokan még mindig összetévesztik azokat a szupermarketekben vásárolt gyümölcsökkel, zöldségekkel, amelyekről köztudott, hogy nem környezetkímélő módon, illetve vegyszerek mellőzésével termesztettek. A Cult Market Research közvélemény-kutató cég által végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmány rámutat, Romániában még mindig igen ritkák az igazi biotermékek, mert még a piacokon kapható áruk nagy része sem rendelkezik a biobizonylattal.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mi minősül bioterméknek, a felmérés során megkérdezettek 94 százaléka az egészséges, nem permetezett növényeket jelölte meg, 92 százalék mondta azt, hogy teljesen természetes termékekről van szó, amelyek nem tartalmaznak vegyszereket, míg 84 százalék szerint olyan termékek ezek, amelyek nem szennyezik a környezetet. Továbbá 83 százalék szerint nem tartalmaznak tartósítószereket, 34 százalék szerint hagyományos termékek, 30 százalék szerint növényi eredetűek. 5 százalék mondta viszont azt, hogy nincs tisztában a kifejezés jelentésével. Eközben a statisztikai adatok szerint a romániai biotermék-fogyasztás alig éri el a piac 1 százalékot, míg Németországban például már 5 százaléknál tartanak.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból
2025. május 13., kedd

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.

Adóemeléshez vezethet a költségvetési válság Ilie Bolojan szerint