Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

Bezzeg Románia vagy bezzeg Magyarország? – Elemzővel az elmúlt időszakban kipattant parázs vitáról

Jobban élünk? Románia beelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében

Fotó: Haáz Vince

„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd, miután kiderült, hogy vásárlőerőparitáson (PPS) számolva tavaly magasabbak voltak a bérek Romániában, mint Magyarországon. Nem késett a magyar reakció sem, amely arra fókuszált, hogy számos más, fontos mutatóban továbbra is veri Magyarország Romániát. Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagjával jártuk körül a témát.

Bálint Eszter

2024. május 21., 09:592024. május 21., 09:59

„Személy szerint nem szeretem ezt, hogy bezzeg így és bezzeg úgy. Nem látom nagyon sok értelmét” – szögezte le elöljáróban lapunknak a gazdasági elemző. Ami viszont a gazdasági trendeket illeti, aláhúzta: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán.

„Azt azért hozzátenném, hogy a GDP-t nem egyszerű pontosan mérni. Emellett az árszínvonalat két ország között összehasonlítani szintén nagyon összetett, és nehéz pontosan követni.

Idézet
Úgyhogy ebben a kontextusban azt mondanám, hogy óvatosan kell bánni a számokkal, a mérési hibamarzs bármikor plusz-mínusz néhány százalék lehet, nincs is miért tizedesekben gondolkodni”

– magyarázta a számadatok mögötti valóságot Bálint Csaba. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint a fő üzenet mégiscsak az, hogy Románia – a meglátása szerint a gazdasági fejlettség szemszögéből első számú mutató tekintetében – jelentős előrelépést tett, ám pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.

Nagy az előrelépés, de a felzárkózás heterogén

„Azt láthatjuk, hogy a 90-es vagy a 2000-es évek elejéhez mérten a két ország közötti rések nagyon jelentősen szűkültek, sok területen pedig el is tűntek. Tehát ha az egy főre eső GDP-t úgy használjuk, amire való, vagyis hogy megvizsgáljuk, mennyit termel a gazdaság, és azt egy lakosra vetítjük, akkor ezek a különbségek eltűntek, és Románia mindenképpen nagyot lépett előre, gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Ezt egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 20–25 évben a fejlődés üteme gyorsabb volt, de erre szükség is volt, hiszen Románia sokkal alacsonyabb szintről indult” – húzta alá a gazdasági szakember.

Galéria

Bálint Csaba szerint nem kell túlságosan felfújni a Románia számára kedvező adatot

Fotó: Facebook/OTP Bank Románia

Idézet
Ha azt szeretnénk megnézni, hogyan érzi magát a társadalom, vagy milyen a háztartások általános helyzete, akkor azért érdemes több mutatót is megvizsgálni, és ebből a szempontból az is nagyon sokat számít, hogy milyen a jövedelmek eloszlása.

Románia esetében fontos megjegyezni, hogy kelet-európai, vagy akár egész európai összevetésben is nagyon gyors volt a felzárkózás, viszont ez egy elég heterogén felzárkózás volt. Vannak olyan régiók, rendszerint nagyvárosok, nagy gazdasági központok – a főváros, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár és még néhány nagy gazdasági pólus –, amelyek motorként teljesítettek, és ezek adták a fejlődés nagy részét. Vannak viszont olyan térségek is – általában a kisebb városok vagy a vidéki települések –, ahol ez nem annyira látványos” – világított rá az elemző.

Az elégedetlenség társadalmi feszültséget generál

Bálint Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt 20–25 évben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy

a szakadék tovább mélyült, ami szerinte feszültséget tud teremteni a társadalmon belül.

És nem csak a régiók közötti különbségek látványosak. Mint a közgazdász is rámutatott: a legfejlettebb nagyvárosokban is találunk olyan társadalmi rétegeket, amelyek nem érzik annyira ezt az előrelépést.

korábban írtuk

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

„Ha megnézzük a jövedelemeloszlást, pontosabban ha a jövedelem nagysága szerint sorrendbe tesszük a társadalmi rétegeket, azt látjuk, hogy a top 20 százalék és az alsó 20 százalék közötti rés továbbra is Romániában az egyik legnagyobb európai uniós összevetésben. Tehát ha az aggregált számokat, a teljes nemzetgazdaságot vizsgáljuk, akkor

Idézet
igen, nagyon jelentős az előrelépés, de ezzel párhuzamosan Romániának több arca is van.

Van az egyik arca: általában a nagyvárosok, a nagy gazdasági pólusok, amelyek nagyon szépen teljesítenek vagy nagyot léptek előre, és vannak sajnos olyan régiók is, amelyeknél az előrelépés bizony sokkal szerényebb. És ez a társadalmon belüli elégedettséget is befolyásolja, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy feszültségeket generál” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.

Mint mondta, a Romániára jellemző heterogenitás a munkaerőpiacon is megjelenik. Tehát vannak olyan régiók, ahol az aktivitási ráta alacsony, vagyis a teljes lakosságon belül kevesen dolgoznak, és vannak olyan régiók, ezen belül is főleg a nagyvárosok, ahol a mutató értéke magas. Magyarországon pedig összességében jobbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint Romániában.

És még számos más mutatót össze lehetne hasonlítani, amelyekben Románia rosszabbul teljesít.

Bálint Csaba még a szegénységi mutatókat említette, amelyek terén Romániában volt ugyan előrelépés, de még mindig rosszul állunk, rosszabbul, mint Magyarországon.

korábban írtuk

Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje
Állandósult a bizonytalanság a világban, a romániai választási szuperévnek jövőre lehet meg a böjtje

Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 17., péntek

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság

Új bel- és külföldi repülőjáratokat jelentett be az AnimaWings, mely immár száz százalékban román tulajdonban van.

Jóval olcsóbb erdélyi járatokkal „nyomná le” a Taromot egy másik román légitársaság
2024. május 17., péntek

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben

Március után áprilisban is 2,6 százalék volt az éves infláció az Európai Unióban, ám Románia már a negyedik egymást követő hónapban a legmagasabb inflációval rendelkező tagállam – derült ki az Eurostat által pénteken közzétett adatsorokból.

Már negyedik hónapja Romániában a legmagasabb az infláció európai uniós összevetésben
2024. május 16., csütörtök

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők

Jelentősen nőtt tavaly az autószerelő műhelyekben alkalmazott munkadíj – derül ki a biztosítótársaságok szövetsége (BAAR) által készített elemzésből.

Felsrófolták a munkadíj árát az autószerelők
2024. május 16., csütörtök

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását

Román állami támogatásból egészíti ki a bukaresti mezőgazdasági minisztérium a gazdáknak nyújtott uniós dotációt. A kormányfő által a napokban aláírt jogszabályok értelmében a romániai gazdák mintegy 400 millió euró többlettámogatásra jogosultak.

Nem ellensúlyozza az agrártámogatás a súlyos piaci zavarokat okozó olcsó ukrán termékek hatását
2024. május 16., csütörtök

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban

Az idei év első három hónapjában 323 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt importált Románia, 34,5 százalékkal (82 800 toe) többet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közölt adataiból.

Csaknem 35 százalékkal több földgázt importált Románia az első negyedévben, mint egy évvel korábban
2024. május 16., csütörtök

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács

Jelentős előrelépés történt a csökkentett tömegű, de azonos áron eladott termékek ügyében – jelentette ki Marcel Ciolacu. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Versenytanács ellenőrzést fog végezni a mosószerek „indokolatlan” drágulása miatt.

Rendelet készül a zsugorinfláció leleplezésére, a mosóporok piacára lecsap a Versenytanács
2024. május 16., csütörtök

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató

Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató
2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést