Jobban élünk? Románia beelőzte Magyarországot a vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében
Fotó: Haáz Vince
„Bezzegromániázástól” volt hangos az elmúlt időszakban mind a magyarországi ellenzéki sajtó, mind pedig a romániai közbeszéd, miután kiderült, hogy vásárlőerőparitáson (PPS) számolva tavaly magasabbak voltak a bérek Romániában, mint Magyarországon. Nem késett a magyar reakció sem, amely arra fókuszált, hogy számos más, fontos mutatóban továbbra is veri Magyarország Romániát. Bálint Csaba közgazdásszal, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának és a Romanian Economic Monitor kutatócsoportjának tagjával jártuk körül a témát.
2024. május 21., 09:592024. május 21., 09:59
„Személy szerint nem szeretem ezt, hogy bezzeg így és bezzeg úgy. Nem látom nagyon sok értelmét” – szögezte le elöljáróban lapunknak a gazdasági elemző. Ami viszont a gazdasági trendeket illeti, aláhúzta: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson mért hazai össztermék (GDP) tekintetében tagadhatatlan, hogy Románia jelentős előrelépést tett az elmúlt 20-25 év folyamán.
„Azt azért hozzátenném, hogy a GDP-t nem egyszerű pontosan mérni. Emellett az árszínvonalat két ország között összehasonlítani szintén nagyon összetett, és nehéz pontosan követni.
– magyarázta a számadatok mögötti valóságot Bálint Csaba. A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja szerint a fő üzenet mégiscsak az, hogy Románia – a meglátása szerint a gazdasági fejlettség szemszögéből első számú mutató tekintetében – jelentős előrelépést tett, ám pár százalék ide vagy oda, ő maga ezt nem nagyobbítaná, „nem fújná fel túlságosan”.
„Azt láthatjuk, hogy a 90-es vagy a 2000-es évek elejéhez mérten a két ország közötti rések nagyon jelentősen szűkültek, sok területen pedig el is tűntek. Tehát ha az egy főre eső GDP-t úgy használjuk, amire való, vagyis hogy megvizsgáljuk, mennyit termel a gazdaság, és azt egy lakosra vetítjük, akkor ezek a különbségek eltűntek, és Románia mindenképpen nagyot lépett előre, gyorsabban fejlődött, mint Magyarország. Ezt egészen nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt 20–25 évben a fejlődés üteme gyorsabb volt, de erre szükség is volt, hiszen Románia sokkal alacsonyabb szintről indult” – húzta alá a gazdasági szakember.
Bálint Csaba szerint nem kell túlságosan felfújni a Románia számára kedvező adatot
Fotó: Facebook/OTP Bank Románia
Románia esetében fontos megjegyezni, hogy kelet-európai, vagy akár egész európai összevetésben is nagyon gyors volt a felzárkózás, viszont ez egy elég heterogén felzárkózás volt. Vannak olyan régiók, rendszerint nagyvárosok, nagy gazdasági központok – a főváros, Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár és még néhány nagy gazdasági pólus –, amelyek motorként teljesítettek, és ezek adták a fejlődés nagy részét. Vannak viszont olyan térségek is – általában a kisebb városok vagy a vidéki települések –, ahol ez nem annyira látványos” – világított rá az elemző.
Bálint Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy előrelépést láthatunk az ország valamennyi régiójában, minden megye fejlődött az elmúlt 20–25 évben, de nem egyformán gyors ütemben. Ez pedig azt jelenti, hogy
És nem csak a régiók közötti különbségek látványosak. Mint a közgazdász is rámutatott: a legfejlettebb nagyvárosokban is találunk olyan társadalmi rétegeket, amelyek nem érzik annyira ezt az előrelépést.
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.
„Ha megnézzük a jövedelemeloszlást, pontosabban ha a jövedelem nagysága szerint sorrendbe tesszük a társadalmi rétegeket, azt látjuk, hogy a top 20 százalék és az alsó 20 százalék közötti rés továbbra is Romániában az egyik legnagyobb európai uniós összevetésben. Tehát ha az aggregált számokat, a teljes nemzetgazdaságot vizsgáljuk, akkor
Van az egyik arca: általában a nagyvárosok, a nagy gazdasági pólusok, amelyek nagyon szépen teljesítenek vagy nagyot léptek előre, és vannak sajnos olyan régiók is, amelyeknél az előrelépés bizony sokkal szerényebb. És ez a társadalmon belüli elégedettséget is befolyásolja, vagy akár azt is mondhatjuk, hogy feszültségeket generál” – fejtette ki a jegybank igazgatótanácsának tagja.
Mint mondta, a Romániára jellemző heterogenitás a munkaerőpiacon is megjelenik. Tehát vannak olyan régiók, ahol az aktivitási ráta alacsony, vagyis a teljes lakosságon belül kevesen dolgoznak, és vannak olyan régiók, ezen belül is főleg a nagyvárosok, ahol a mutató értéke magas. Magyarországon pedig összességében jobbak a foglalkoztatottsági mutatók, mint Romániában.
Bálint Csaba még a szegénységi mutatókat említette, amelyek terén Romániában volt ugyan előrelépés, de még mindig rosszul állunk, rosszabbul, mint Magyarországon.
Jövőre ihatjuk meg az idei romániai választási szuperév levét, a kampányintézkedéseknek ugyanis várhatóan meg lesz a böjtje a Krónikának nyilatkozó szakértő szerint.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!