2009. november 25., 09:582009. november 25., 09:58
Európában jelenleg nagyjából 100 millió négyzetméter – Párizs nagyságú – a meglévő bevásárlóközpontok területe, ennek több mint fele található Nyugat-Európában, a legtöbb Angliában, Olaszországban és Spanyolországban.
Ez az arány azonban hamarosan megváltozik, mivel a közeljövőben további 45 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont építése várható: ennek 80 százaléka Kelet- és Délkelet-Európában, ezen belül a legtöbb, 13 millió négyzetméter Oroszországban, a többi elsősorban Törökországban, Romániában, Lengyelországban és Ukrajnában egyenként 3 millió négyzetméterrel.
Fontos különbség még, hogy miközben Nyugat-Európában a bevásárlóközpontok kezdenek visszatérni a belvárosokba, Keleten még mindig inkább külterületen, zöldmezős beruházásként létesülnek ilyen központok. Az elemzők rámutatnak, bár Kelet-Európában dinamikusabban bővülnek a bevásárlóközpontok, mint Nyugaton, a kelet-európai piac labilisabb, mert túl gyors üteműek a fejlesztések, és előre szaladtak a fogyasztói igényekhez képest.
Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a válság mélyebb nyomokat hagyott a keleti országokban, mint a gazdaságilag stabilabb Nyugat-Európában. Jelenleg Európában 14 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut 100 főre, Nyugat-Európában az átlag 20, Keleten 10 négyzetméter.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.