Fotó: Biró István
2010. október 13., 14:452010. október 13., 14:45
Leállt a munka tegnap a bukaresti pénzügyminisztériumban, ugyanakkor az ország valamennyi területi adóügyi hivatalában megszűnt az ügyintézés a pénzügyi alkalmazottak spontán sztrájkja miatt. A több ezer dolgozó tiltakozását az váltotta ki, hogy immár két hónapja nem kapták meg az őket megillető, jelentős jövedelemkiegészítésnek számító bérpótlékot.
Az Országos Közpénzügyi Hatóság (ANAF) és a Pénzügyőrség alkalmazottainak jövedelme mindeddig két részből állt össze: a többi közalkalmazotthoz hasonlóan alapfizetésüket az állami költségvetésből fedezték – ezt az összeget általában alacsony, a minimálbért alig meghaladó szinten tartották –, és ezt egészítették ki az ágazatban teljesítményösztönző pótléknak (stimulente) nevezett járulékkal.
Ezt a járulékot ugyanakkor már nem a büdzséből folyósították az adóhatóság és a pénzügyőrség alkalmazottainak, hanem az intézmények saját, az állami költségvetéstől független pénzalapból, ahová a különböző kihágások – feketemunka, adócsalás, csempészés – miatt kirótt bírságok folynak be. A spontán sztrájk alaphangját a pénzügyminisztérium dolgozói adták meg: a tárca több száz dolgozója egyik pillanatról a másikra felfüggesztette tevékenységét, és öszszesereglett a tárcavezető irodája előtt, tiltakozva a bérpótlék megvonása ellen.
„Tolvajok! Adjátok vissza a pénzünket!” – harsogták a minisztérium alkalmazottai, sérelmezve, hogy a valamennyi közalkalmazottra kiterjesztett 25 százalékos bércsökkentésen túlmenően immár nem kapják a pótlékot sem, emiatt a legtöbben közülük mindössze 4-500 lejből kénytelen megélni havonta. Miközben követelték, hogy panaszukról Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszterrel tárgyalhassanak, Sorin Blejnar, az ANAF elnöke a sajtó ellen hergelte őket, szerinte ugyanis a média vádolta folyamatosan a fináncokat azzal, hogy „szemtelenül” sokat keresnek.
Blejnar később elismerte, hogy a pótlékok levágása nyomán az ágazatban 1300 lej lett az átlagbér: a pénzügyminisztérium, valamint a tárcának alárendelt intézmények alkalmazottainak 70 százaléka ezer lejnél alacsonyabb, 28 százaléka pedig ezer és 1500 lej közötti összeget keres havonta. (A bérpótlékok a pénzügyi dolgozók alapfizetésének átlagosan másfélszeresét tették ki, és a pénzügyminisztérium tavaly például 890,7 millió lejes alapot használhatott ezek folyósítására).
Blejnar különben megpróbálta meggyőzni a fellázadt dolgozókat, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, ígérete szerint ugyanis egy héten belül módosító javaslatot terjeszt a képviselőház napirendjén lévő egységes bérezési törvényhez, miszerint a pénzügyi tárca dolgozóinak bérét igazítsák a többi közalkalmazott fizetéséhez, a pótlékot pedig építsék be az alapbérbe.
A tiltakozók azonban lehurrogták az adóhatóság elnökét, sőt immár az ágazat szakszervezeti vezetőivel sem hajlandóak tárgyalni, leszögezve: maguk veszik kézbe az ügyüket. Ezt hangoztatták a megyei pénzügyi igazgatóságok és adóhatóságok tüntető alkalmazottai is, leszögezve: addig nem hajlandók folytatni a munkát, amíg panaszukat nem orvosolják. A pénzügyi dolgozók bérpótlékának ügyét különben Traian Băsescu is felvetette a többek között Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter menesztésével együtt járó szeptemberi kormányátalakítás után.
Az államfő akkor élesen bírálta a távozó Vlădescut a pluszjuttatások folyósítása miatt, és felszólította a tárcavezető utódját, hogy vonja meg a pótlékot, Gheorghe Ialomiţianu pedig – a közalkalmazottak „megkülönböztetésének” megszüntetésére hivatkozva – fel is karolta az ügyet.
A tárcavezető tegnap hosszas tárgyalást folytatott a pénzügyi alkalmazottak bérezéséről Emil Bockal, a miniszterelnök azonban a kormányülésen közölte a tárcavezetőkkel: „értsék meg”, hogy a bérpótlék nem jár „automatikusan”, hanem erre csak teljesítménye függvényében jogosult a közalkalmazott, vagyis ha túlteljesíti munkaköri kötelességét.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.