Fotó: Biró István
2010. október 13., 14:452010. október 13., 14:45
Leállt a munka tegnap a bukaresti pénzügyminisztériumban, ugyanakkor az ország valamennyi területi adóügyi hivatalában megszűnt az ügyintézés a pénzügyi alkalmazottak spontán sztrájkja miatt. A több ezer dolgozó tiltakozását az váltotta ki, hogy immár két hónapja nem kapták meg az őket megillető, jelentős jövedelemkiegészítésnek számító bérpótlékot.
Az Országos Közpénzügyi Hatóság (ANAF) és a Pénzügyőrség alkalmazottainak jövedelme mindeddig két részből állt össze: a többi közalkalmazotthoz hasonlóan alapfizetésüket az állami költségvetésből fedezték – ezt az összeget általában alacsony, a minimálbért alig meghaladó szinten tartották –, és ezt egészítették ki az ágazatban teljesítményösztönző pótléknak (stimulente) nevezett járulékkal.
Ezt a járulékot ugyanakkor már nem a büdzséből folyósították az adóhatóság és a pénzügyőrség alkalmazottainak, hanem az intézmények saját, az állami költségvetéstől független pénzalapból, ahová a különböző kihágások – feketemunka, adócsalás, csempészés – miatt kirótt bírságok folynak be. A spontán sztrájk alaphangját a pénzügyminisztérium dolgozói adták meg: a tárca több száz dolgozója egyik pillanatról a másikra felfüggesztette tevékenységét, és öszszesereglett a tárcavezető irodája előtt, tiltakozva a bérpótlék megvonása ellen.
„Tolvajok! Adjátok vissza a pénzünket!” – harsogták a minisztérium alkalmazottai, sérelmezve, hogy a valamennyi közalkalmazottra kiterjesztett 25 százalékos bércsökkentésen túlmenően immár nem kapják a pótlékot sem, emiatt a legtöbben közülük mindössze 4-500 lejből kénytelen megélni havonta. Miközben követelték, hogy panaszukról Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszterrel tárgyalhassanak, Sorin Blejnar, az ANAF elnöke a sajtó ellen hergelte őket, szerinte ugyanis a média vádolta folyamatosan a fináncokat azzal, hogy „szemtelenül” sokat keresnek.
Blejnar később elismerte, hogy a pótlékok levágása nyomán az ágazatban 1300 lej lett az átlagbér: a pénzügyminisztérium, valamint a tárcának alárendelt intézmények alkalmazottainak 70 százaléka ezer lejnél alacsonyabb, 28 százaléka pedig ezer és 1500 lej közötti összeget keres havonta. (A bérpótlékok a pénzügyi dolgozók alapfizetésének átlagosan másfélszeresét tették ki, és a pénzügyminisztérium tavaly például 890,7 millió lejes alapot használhatott ezek folyósítására).
Blejnar különben megpróbálta meggyőzni a fellázadt dolgozókat, hogy hagyjanak fel a sztrájkkal, ígérete szerint ugyanis egy héten belül módosító javaslatot terjeszt a képviselőház napirendjén lévő egységes bérezési törvényhez, miszerint a pénzügyi tárca dolgozóinak bérét igazítsák a többi közalkalmazott fizetéséhez, a pótlékot pedig építsék be az alapbérbe.
A tiltakozók azonban lehurrogták az adóhatóság elnökét, sőt immár az ágazat szakszervezeti vezetőivel sem hajlandóak tárgyalni, leszögezve: maguk veszik kézbe az ügyüket. Ezt hangoztatták a megyei pénzügyi igazgatóságok és adóhatóságok tüntető alkalmazottai is, leszögezve: addig nem hajlandók folytatni a munkát, amíg panaszukat nem orvosolják. A pénzügyi dolgozók bérpótlékának ügyét különben Traian Băsescu is felvetette a többek között Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter menesztésével együtt járó szeptemberi kormányátalakítás után.
Az államfő akkor élesen bírálta a távozó Vlădescut a pluszjuttatások folyósítása miatt, és felszólította a tárcavezető utódját, hogy vonja meg a pótlékot, Gheorghe Ialomiţianu pedig – a közalkalmazottak „megkülönböztetésének” megszüntetésére hivatkozva – fel is karolta az ügyet.
A tárcavezető tegnap hosszas tárgyalást folytatott a pénzügyi alkalmazottak bérezéséről Emil Bockal, a miniszterelnök azonban a kormányülésen közölte a tárcavezetőkkel: „értsék meg”, hogy a bérpótlék nem jár „automatikusan”, hanem erre csak teljesítménye függvényében jogosult a közalkalmazott, vagyis ha túlteljesíti munkaköri kötelességét.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Június 30-ig el kell készülnie a 2025 második félévére vonatkozó deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak – jelentette ki Nicușor Dan elnök a munkáltatói szövetségekkel tartott csütörtöki találkozóján.
A magyar Építési és Közlekedési minisztérium kiírta a Debrecen és Nagyvárad között megépítendő vasútvonal első szakaszának megtervezésére vonatkozó pályázatot.
Több tucat magyarországi álláskereső talált munkát a minap Nagyváradon, ahol nagyszabású állásbörzét tartottak. Békési Csabával, az állásbörzét szervező Bihar megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatójával járjuk körül a témát.
Jövő héten, egészen pontosan június 4-én startol az önkormányzatok és közintézmények számára a Roncsautóprogram 2025-ös kiírása; a magánszemélyek június 19-étől pályázhatnak a gépkocsipark felújítását célzó program keretében nyújtott támogatásokra.