Július végéig beindítaná Raluca Prună igazságügyi miniszter a Lefoglalt Javakat Kezelő Országos Ügynökséget, amely a bűncselekményekkel okozott anyagi károk visszaszerzésével foglalkozik majd.
2016. január 08., 10:442016. január 08., 10:44
2016. január 08., 14:162016. január 08., 14:16
„Az igazságügyi minisztérium kiváló csapatával közösen egyeztünk meg ebben az eléggé bátor határidőben, és megígértük, hogy ez év júliusának végéig, tehát még az első félévben, az ügynökség működésbe lép” – jelentette ki Prună a Digi24 televízió szerda esti adásában, amikor arról kérdezték, milyen stádiumban van az okozott károk behajtásáért felelős ügynökség létrehozása. A tárcavezető azt mondta, a „fehérgalléros bűnözés” tekintetében a legfontosabb a pénz visszaszerzése.
A képviselőház még november 11-én fogadta el a kármegtérítéssel foglalkozó ügynökség létrehozását célzó törvénytervezetet, 221 igen szavazattal, 9 tartózkodással és egy nem szavazat ellenében. Klaus Johannis államfő egy hónappal később ki is hirdette a jogszabályt. Az ügynökséget főigazgatóként egy bíró, ügyész vagy hasonló jogi szakember vezeti majd, az igazságügyi miniszter kinevezése alapján.
A törvény eredeti formájával ellentétben, amely szerint az ügynökség főigazgatója nem lehet „sem most, sem az elmúlt öt évben semmilyen politikai párt, formáció vagy politikai szövetség tagja”, a képviselők úgy döntöttek, elég ha a kinevezett személy a kinevezéskor nem párttag.
Az alsóház által elfogadott törvény szerint az elkobzás nyomán az állam magántulajdonába kerülő ingatlanokat ingyenesen a helyi közigazgatási egységek közvagyonába lehet átutalni, a megyei, bukaresti vagy helyi tanácsok kérésére, kormányrendelettel, amelyet a pénzügyminisztérium az ügynökség kérésére kezdeményez. Az ingatlanokat ezután szociális jellegű célokra lehet felhasználni.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!