Az idei év elejéhez képest a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a déligyümölcsök ára nőtt
Fotó: Gecse Noémi
Ugyan tovább csökkent Romániában októberben az éves infláció, az elmúlt hónapban a fogyasztói árak 3,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. Mint ismeretes, szeptemberben 3,5 százalék volt a fogyasztói árak emelkedése, augusztusban pedig az éves infláció még 3,9 százalék volt. A csökkenő irány amúgy megfelel az elemzői várakozásoknak.
2019. november 12., 18:212019. november 12., 18:21
Amint az a statisztikákból kiolvasható, októberben a leginkább az élelmiszerek és a szolgáltatások ára nőttek, ezek 4,1 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban, a nem élelmiszerek 2,57 százalékkal drágultak.
Az idei év elejéhez képest a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal a citrusfélék és más déligyümölcsök ára nőtt, miközben a burgonya 20 százalék, a friss gyümölcs 10 százalék, a cigaretta és más dohányipari termékek 8 százalék, a vízdíj 7 százalék, a telefon 6 százalék, a sertéshús és a postai szolgáltatások 6 százalék körüli értékkel drágult. Az üzemanyagok eközben valamivel több mint 5 százalékkal kerültek többe, mint január elején, a liszt és a húsipari termékek ára pedig mintegy 5 százalékkal nőtt.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken csökkentette az idei és a jövő évi inflációs előrejelzését, így
Az Európai Bizottság a múlt héten közzétett őszi jelentésében ugyanakkor megállapította, hogy Romániában az inflációs nyomás csökkent, hiszen a 2018-ban jegyzett 4,1 százalékos csúcsérték után szeptemberre 3,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árindex, amely az év végére ugyan 3,9 százalékra nő, de 2020-ban várhatóan visszatér a bukaresti központi bank által kijelölt 1,5-3,5 százalékos célsávba. A román alapkamat tavaly május óta változatlanul 2,50 százalék.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
szóljon hozzá!